Egy nő két arca: Tóth Ilona

Sokan a magyar Jeanne D’Arcnak nevezik, szobrot avattak róla a Semmelweis Egyetem előtt, utcát, alapítványt, díjat neveztek el róla és posztumusz díszpolgárrá választották a XIV. kerületben. Azonban Tóth Ilona személye és megítélése a mai napig mégis két végpont, a hidegvérű gyilkos, valamint a forradalom mártírja közötti skálán mozog. E cikknek nem célja részletesen felvázolni a körülötte kibontakozott vitát, csupán bemutatása annak a forradalmi szerepet betöltő medikának, akinek pere mindmáig az 56-os események egyik megoldatlan rejtélyét képezi.

Tóth Ilona 1932. október 23-án született Cinkotán, mely a mai Budapest Árpádföld nevű területeként ismert. A Teleki Blanka Általános Leánygimnáziumban érettségizett 1951-ben, ahol ő volt a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (röviden: DISZ) titkára, s ebben az évben vették fel őt az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, magyarul szigorló orvos volt. Így hívják azokat az orvosnövendékeket, akik egyetemi tanulmányaik utolsó évét töltik. Október 23-án diáktársaival együtt vett részt a tüntetésen. Október 25-én a rádió felhívására jelentkezett a Szövetség utcai kórházban. Mivel ott nem tudtak munkát adni számára, átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba. Itt bekapcsolódott a már intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába.

November 1-jétől letartóztatásáig a Péterfy kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. A fegyveres harc befejeződése után bekapcsolódott a politikai ellenállásba: részt vett röpcédulák, illetve az Élünk című illegális lap készítésében.

November 20-án társaival együtt egy razzia alkalmával szovjet katonák tartóztatták le szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával. Eszerint Tóth Ilona november 18-án Gyöngyösi Miklós II. rendű és Gönczi Ferenc III. rendű vádlott segítségével „bestiális kegyetlenséggel” meggyilkolták Kollár István rakodómunkást a Domonkos utcai szükségkórházban. A történet ezen a ponton megáll. Sem a gyilkosság módjáról, sem annak hátteréről nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékokat szerezni, mindannak ellenére, hogy a vádlottak beismerő vallomást tettek.

A vád szerint november 18-án este ellenállók egy csoportja bevitt a Domonkos utcába egy ávósnak, spicli gyanúsnak vélt fiatalembert, aki a kórházban működő illegális nyomda után nyomozott. A lebukástól való félelmükben Tóth Ilona, Gyöngyösi Miklós, és Gönczi Ferenc az ismeretlen férfit megölték. Az illetőt Gyöngyösiék megverték, majd Tóth Ilona elaltatta. Először a nyakba, és a karba fecskendezett benzines, illetve morfiumos injekcióval kísérlete meg a férfit megölni, s amikor ez nem sikerült, levegő injekciót szúrt a szívébe. Társai az eszméletlen férfi nyakára tapostak. S végül Tóth Ilona egy bicskával Kollár István szívébe szúrt, s végső soron ez a szúrás okozta a férfi halálát. A hivatalos verzió szerint a meggyilkolt Kollár István zsebében találtak egy róla készült fényképet, amelyen sógora ávós törzsőrmesteri egyenruhájában fényképeztette le magát családi körben, s ez okozta a vesztét. A fenti tényleírás ellenére a holttesten nem találtak sem szúrásnyomot, sem mérgezésre utaló idegen anyagot. M. Kiss Sándor történész szerint a halott azonosítása is vitás volt, mindössze fotó és ruházat alapján hajtottak végre, és még a halott menyasszonyát sem hívták meg az azonosításra, és mind a négy vallomás eltért egymástól.

Mivel a tárgyaláson és az eljárás során rendkívül sok egymásnak ellentmondó vallomás, tény és adat került napvilágra, a történészek között máig vita tárgyát képezi a per koncepciós volta. Eörsi László szerint a tények arra utalnak, hogy nem volt koncepciós per, tehát vallomása őszinte volt és tényleg elkövette a gyilkosságot. Eörsi véleménye szerint Tóth Ilonának enélkül is a forradalom igazi mártírjai között van a helye két társával együtt. A téma legfelkészültebb kutatója, Gyenes Pál a Kollár-ügyet már régóta a per koncepciós részének tartja és hozzá hasonlóan gondolkodnak Kiss Réka és M. Kiss Sándor történészek. Az ügyet vizsgáló történészek mindegyike egyet ért abban, hogy ennyi idő elteltével lehetetlen a valódi történéseket százszázalékosan rekonstruálni.

A bírósági ítélet szerint 1956. november 18-án meggyilkoltak egy ismeretlen férfit, akit ÁVH-snak véltek. Tóth Ilonát első fokon 1957. április 8-án gyilkosság és izgatás vádjával kötél általi halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. június 20-án jogerőre emelte, miközben az elsőfokú ítélet minősítését izgatásról szervezkedésben való részvételre súlyosbította. 1957. Június 26-án kivégezték.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény elfogadásával a parlament úgy döntött: immáron nem kell vizsgálni, az elítélés milyen tényállás alapján, milyen bűncselekmény miatt történt, azt sem, mindez igaz-e vagy sem, a semmisség kimondásához elegendő, ha az elítélés népbírósági eljárásban történt, és a forradalommal összefüggésbe hozott cselekmény miatt. E törvény alapján pedig a Fővárosi Bíróság 2001 februárjában kimondta: a Tóth Ilona-ítélet semmis. Ennek során a bíróság egyáltalán nem vizsgálta: a korábban megállapított tényállás igaz-e, vagy sem, az ítélet valójában megalapozott-e, vagy sem. Vagyis nem állapított meg új tényt, nem vont kétségbe korábban megállapított, és a bíróságok által bizonyítottnak tekintett tényállást. Tóth Ilonát rehabilitálták.


Tárnok Krisztina

1956 és az ELTE ÁJK

Az előadásunkban látható egyik per, az "Egyetemisták pere" ugyan fiktív szereplőkről szól, ám a jogi egyetemisták forradalom során ellátott valós tevékenységén alapul. Miként vett részt karunk a forradalomban? Ezt mutatja be Varga Sébastien írása.

Egy ügynökjelentés tanúsága szerint az egyetemen már október 20-tól folytak forradalmi jellegű előkészületek. Megalakult az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága, amelynek elnökévé Nizsalovszky Endrét választották, aki 1956. október 20-án a bizottság ülésén új tudománypolitikai programot vázolt fel, és kiállt a korábban bebörtönzött vagy elhallgattatott professzorok rehabilitációjáért. Így többek között sürgette több olyan személy rehabilitációját, akiket évekkel előtte eltávolítottak a közéletből. Október 23-án délelőtt, a kialakult bizonytalan helyzet miatt az ELTE Rektori Tanácsa foglalkozott a délután három órára tervezett felvonulással. Megállapította a következőt:

 „Az Egyetem Rektori Tanácsa azt tartja helyesnek, ha az egyetem állami, párt- és DISZ-szervei egyaránt részt vesznek ezen a megmozduláson, és igyekeznek befolyásukat úgy érvényesíteni, hogy az helyes követelések irányába hasson, és ne adjon teret sem jobb, sem bal felé semmiféle kilengésnek (…) A felvonuláson az egyetem vezetése – a rektorral az élen – részt fog venni.”

A jogi karról felvonulók csapata a műegyetemisták vezette felvonuláshoz csatlakozott, s később több joghallgató is velük keveredett a tömegtüntetésbe. Közülük Őri Ambrus a Rádiónál vesztette életét. A felvonuláson oktatók is részt vettek.

A következő napoktól, az épület központi fekvése miatt is, a jogi kar fontos események színterévé vált. Október 25-én este a Műszaki Egyetem Bartók Béla úti kollégiumában megalakult az összes budapesti és vidéki egyetem politikai képviseletét ellátó Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, amely hamarosan a pesti diákság politikai központjává vált. A hallgatókat Pozsár István irányította, s a vezetőségben szerepet kapott a forradalomban mindvégig aktívan részt vevő Grúber László joghallgató is, aki később végleg elhagyta az országot. Mivel Pozsár nyíltan kommunistának vallotta magát, a forradalom idején többször is szembekerült a jogászokkal, így többek között Garamvölgyi Zoltánnal, a Szovjet Jogi Tanszék tanársegédével. Bár a bölcsészkari nemzetőrséget csak október 28-án szervezték meg, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldöttsége, már október 26-án felvette a kapcsolatot Kopácsi Sándorral, Budapest rendőrfőkapitányával, akivel a hallgatók felfegyverzéséről és a nemzetőrség megalakulásáról tárgyaltak. A küldöttség tagja volt többek között Garamvölgyi Zoltán, és Markovits Kálmán joghallgató is. Mivel az ELTE Katonai Tanszéke a Szerb utcában, az Állam- és Jogtudományi Kar épületében működött, a nemzetőrség megszervezése után itt fegyvereket is szétosztottak, az épület kapujában pedig felfegyverzett ifjak álltak őrséget. A „KUN LAJOS” fedőnevű ügynök jelentése szerint:

„Első teendőjük a fegyveres őrség megszervezése volt, amely két részből állt: épületőrség és külső egységek. A külső egységek a városban cirkáltak. Igen szigorú katonai fegyelmet hirdettek, és volt az egyetemen egy konyha is, ahol élelmezték a bent lévőket. Az élelmet vidékről hozták. A Forradalmi Bizottmányt ki akarták bővíteni évfolyamonként egy hallgatóval, de ezt már időhiány miatt nem tudták teljesíteni.”

 Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság felvette a kapcsolatot a különböző harcoló csoportokkal, s a bizottság rádióadóján keresztül jelentős propagandát fejtett ki:

 „Többek között felhívták az oroszok figyelmét arra, hogy nem fasisztákra, hanem munkásokra és diákokra lőnek. Ennek megszervezésében jelentős érdemei voltak a ma már Bécsben élő Markovits Kálmán joghallgatónak.”

A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának október 28-i megalakulásáról az Egyetemi Ifjúság november elsejei száma tudósított. Az ELTE jogi karán életre hívott szervezethez mindhárom karról csatlakoztak tanárok, akik Ádám György vezetésével egyhangúlag elfogadták a Bartók Béla úti kollégiumban alakult Egyetemi Forradalmi Bizottság programját, s vele a későbbiekben is folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Egy felszólaló javaslatára külön pontként felvették a programba az ifjúság kérését: az ENSZ az országgyűlési választásokhoz küldjön nemzetközi bizottságot, amely felügyeli a szavazás szabad és titkos voltát. Röviddel a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának megalakulása után Ádám György vezetésével küldöttség kereste fel Mindszenty Józsefet. A csoport tagja volt egy római katolikus pap, Kardos László és Mikó János levelező joghallgató, aki nem sokkal később a Forradalmi Diákbizottság gazdasági ügyeinek intézését vette át. A küldöttség azt szerette volna megtudakolni, hogyan viszonyul a bíboros a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának nyilatkozatához, csatlakozik-e hozzá a római katolikus papság. Megpróbálták rávenni Mindszentyt, szólaljon fel az önbíráskodás ellen. A bíboros nem utasította el őket, de kötelező ígéretet sem tett; azt válaszolta, hogy előbb tájékozódnia kell az eseményekről. A jogi karon a forradalmi eseményeket a Magyar Jogtörténeti Tanszék, és benne Révész László szervezte mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Ez utóbbiak közül kiemelendő szerepet játszott Garamvölgyi Zoltán, Baráth Lajos, Moess Károly, Földvári Béláné, Brósz Róbert, Csizmadia Andor, Asztalos István és Németh János. A hallgatók közül Forintos György,Töttössy Zsolt és Karátson Gábor ez idô tájt Révész vezetésével orosz katonák tájékoztatására szánt orosz nyelvű röpcédulákat és plakátokat gyártottak a kar épületében. Forintos visszaemlékezése szerint:

 „Megpróbáltuk elmagyarázni, hogy mi volt ez a felkelés, hogy a Rákosi-rendszer, és nem a szovjet ellen irányult, hogy ez nem ellenforradalom volt, és tévedésből küldték ide őket Szuez helyett.”

Kapuzárás után többször is előfordult, hogy plakátgyártás végeztével a fiúk az egyetem épületének Szerb utcai frontján, több méter magasból ugráltak ki. Október végén Töttössy Zsolt és társai létrát szereztek, és a dékáni hivatal homlokzatáról Töttössy leverte az ötágú csillagot. A Jogi Kar Révész László irányításával tartott intenzív kapcsolatot a csepeli és az újpesti munkástanács vezetőivel. A Révész köré gyűlt joghallgatók fontos vezető tisztségeket töltöttek be a MEFESZ-bizottságban.

Felhasznált irodalom:

ARGEJÓ ÉVA: Az 1956-os forradalom és megtorlás az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2010

Marie Antoinette a popkultúrában

Marie Antoinette nemcsak a Perjátszó Kört ihlette meg, de sok könyv, film és sorozat is készült életéről. Azonban nemcsak az írókat, rendezőket, de a zenészeket is behálózta ez a tragikus sorsú díva!
A Queen dalt írt róla (Killer Queen), Courtney Love bandája, a Hole pedig egyik cédéjének borítójára tette (Nobody's daughter). Madonna, a pop királynője többször pózolt Antoinettként (egyébként nemcsak fotózásokon, fellépéseken is szívesen teszi ezt). Selena Gomez a "Love You like a love song" című dalához készült videoklipben pózol Madonnáéhoz hasonló jelmezben. A Marina and the diamonds Primadonna girl című klipjének imázsát is (Marilyn Monroe mellett) eme hölgy inspirálta.
Antoinette tehát mindenkit megérint a Queentől Selena Gomezen át, így biztosan nem bánja meg, aki megtekinti az előadást!:)

"Madame Deficit"

Marie Antoinette-re a nép - többek között - a Madame Deficit gúnynevet ragasztotta rá, s erre rá is szolgált. A francia udvarba kerülése utáni hónapokban majdnem egymillió livre-t költött gyémántokra - egész Párizs párhónapnyi élelme is ennyibe került volna.

Azért, hogy legyen hová felvennie ékszereit, vagyonokért hatalmas gálákat szervezett, például 1775. januárjától májusáig 1000 livrét költött efféle szórakozásra - egy párizsi munkás napi bére 2 livre volt.

(Nemcsak Marie Antoinette volt ilyen költekező természet: a király fivérei gyémánttal kivert öltönyt és 365 pár lábbelit készíttettek maguknak.)

Rendhagyò előadàs - Ilyen még nem volt!

Egy nagyon megtisztelő kooperciònak köszönhetően ùgy adjuk elő a Marie Antionette élete (és pere) cìmű perjàtékunkat, mint még soha ezelőtt.

A vàltozàs oka a sok rajongòi panasz, amik a műfajhoz méltatlanul unalmasnak ìtélik perjàtékaink per részét. A közgyűlés ùgy hatàrozott, hogy a nézői elégedettség fokozàsa érdekében a Marie Antionette életében nem lesz többé per. Azonban senki ne csüggedjen a csökkent jàtékidő miatt.

Màrcius òta nagy sikerrel fut az Operettszìnhàzban Michael Kunze és Lévay Szilveszter musicalje, a Marie Antoinette. Ezt az egybeesést kihasznàlva, a szìnhàz néhàny szìnésze vàllalta, hogy musicalbetétekkel tölti meg a per nélkül maradt màsodik felvonàst.

"Mindig örömmel tölt el minket, ha olyan tehetségeket tàmogathatunk, akik komolyan foglalkoznak a szìnhàz vilàgàval, és egy ùjfajta megközelitésben teszik azt elérhetővé a közönség szàmàra. A Perjàtszò Kör neve néhàny éve màr nem ismeretlen a szakmàban, mivel a darabot 2013-ban a Latvériai Művészeti Alap a legjobb vizuális effektek díjjal jutalmazta, de màig sajnos még nem làttam őket jàtszani. Ezért különösen örülök ennek a példàtlan együttműködésnek, amit szìnészeink is a legnagyobb örömmel vàllaltak." - nyilatkozott az indexnek Lőrinczy György, az Operettszìnhàz ùj főigazgatòja.

Hogy kik és melyik dalokat fogjàk előadni, legyen meglepetés, de annyit elàrulhatunk, hogy hatalmas izgalommal készülünk mindannyian.

Mindenkit szeretettel vàrunk Április 20-án, az előadàs tovàbbra is ingyenes, a befolyt összeget tovàbbi darabok pertelenìtésére fogjuk fordìtani.

                       
                         
                          
                                                 
                                                                                                                                                   UPDATE:  Elnézést kérünk mindenkitől, aki a dátumot nem figyelve elhitte a promó team komisz áprilisi tréfáját. Aggodalomra semmi ok, a cikknek természetesen egy szava sem igaz, a per marad. :)

Fellépés az OBH-n

Előszöri s hadd köszönjük meg a felkérést az Országos Bírósági Hivatalnak, hogy a Consilium Peritorum ünnepségen szerepelhettünk.

http://birosag.hu/media/aktualis/consilium-peritorum-az-orszagos-birosagi-hivatalban-0

Nem először, és reméljük, nem utoljára fordul elő a Perjátszó kör életében, hogy az ELTE ÁJK falain kívül is van alkalmunk előadni.

Az egyetemen már nem megy újdonságszámba, hogy működik egy kulturális egyesület, amely kicsit vegyíti a jogot és a színjátszást. A dísztermében rendszeresen megtöltjük a nézőteret éppen aktuális félévi perjátékunkkal félévente kétszer vagy háromszor.

Viszont amikor külső helyszínre megyünk szerepelni, szükséges lehet az egyesületünk rövid bemutatása, hisz pusztán egy darab, vagy mint jelen esetben egy darabrészlet előadásával nem kap a néző teljes képet a repertoárból, sem a Perjátszó Kör (PK) jellegéről.

Így is tett egyesületünk elnöke dr. Kisteleki Károly egyetemi adjunktus.

Híres/ismert történelmi szereplők valós vagy fiktív pereit és a valós vagy vélt mögöttes háttértörténetet visszük színpadra színházi elemeket felvonultatva, de sosem hagyva figyelmen kívül a történelmi hitelességet, vagy a fel nem derített lehetőségek bemutatását.

Lévén az egyesület az akkori Egyetemes Állam és- Jogtörténeti Tanszék kereteiből nőtte ki magát, idestova több mint 10 éve, nem aktuálisan futó pereket tárgyalunk, nem boncolgatjuk sem a hatályos anyagi sem pedig az eljárásjogot. Munkánk során szükségképpen dolgoznunk kell más jogrendszerek többnyire már nem hatályos szabályaival.

Dolgoznunk kellett a Forradalmi Törvényszék eljárási rendjével, de volt alkalmunk színre vinni inkvizitórius eljárást, szentszéki pert, csak hogy pár példát említsünk, és a repertoár egyik jelentős szelete az angolszász rendszer, így jelen darabunk a dr. Berecz Sándor ügyvédjelölt által írt Al Capone-akta is részben ezt volt hivatott bemutatni.

Mivel tagjaink többsége egyetemista, néhányan már ugyan végeztek (ki nemrégiben, de van már olyan tagunk is, aki régebb óta fiatal, mint dr. Szolnoki János bíró), így előfordul, hogy a tervbe vett rendes féléves előadásokon kívüli felkérések egy kis szervezést igényelnek. Leginkább azért, mert ilyenkor már a vizsgaidőszak közelsége/kezdete megnehezíti a próbák és az előadás összeegyeztetését.

Jelen esetben a teljes (már többször előadott http://www.perjatszokor.hu/eloadasaink?eloadas=az-al-capone-akta) Al Capone darabunk második felvonását vittük színre kicsit módosított szövegkönyvvel. Kimaradtak ugyan az első felvonás mozgalmas történeti hátteret bemutató jelenetei, nem láthattuk, ahogy Al Capone ünnepel az alvezéreivel, sem a Ness-féle csapat megalakulását, ami a bandavezér elfogását tűzte ki célul. Csak a bírósági tárgyalás tükrében, csökkentett tanúlétszámmal, a bizonyítási eljárás egy részének bemutatásával és sűrített vád és védőbeszédekkel tudtunk utalni a múltbéli eseményekre, és vázolni az ügy kimenetelét.

Érdekesség, hogy a jogászi szakma történelmi átalakulása miatt, előfordul, hogy az egyesület hölgy tagjainak férfi szerepet kell eljátszaniuk. (Ellenkezőjére csak egyszer volt példa.) Így például a darabban Michael Ahern az ügyvéd szerepét dr. Sáray Dorottya játszotta.

De hogy hogyan jutott el a per a tárgyalásig, hogy a hírhedt Alphonse Gabriel Capone miért adócsalás vádjával állt a bíróság elé, és hogyan bizonyították azt rá, valamint miért nem sikerült mással megvádolni, azt nem árulnánk most el.

Talán hamarosan újra előadjuk a darabot, vagy még az is lehet, hogy ha az OBH-n kíváncsiak a teljes darabra, lesz lehetőségünk még fellépni.

Mindenesetre még egyszer köszönjük a felkérést a teljes egyesület nevében. 

http://www.perjatszokor.hu/atarsulat

Laczó Balázs

balról jobbra: Markos Ádám, dr. Sáray Dorottya, dr. Berecz Sándor, dr. Szolnoki János, dr. Varga Aida, dr. Kohári Réka, Füzesi Fruzsina, Laczó Balázs

Prológus és epilógus Báthory Erzsébet legendájához

Az előadáson lejátszott prológus és az epilógus:

Prológus:

(zene: https://www.youtube.com/channel/UCD3Y-2pGqRBGPV1_xLLa7Zg)

Epilógus:

(zene: Death of Erzsébet https://www.youtube.com/watch?v=ZY0aZT7HaEg)

A kora újkor kegyetlensége

A kora újkor erkölcsét kissé másképp kell elképzelnünk, mint azt a világot, amiben ma élünk. A korszak még nem ismerte az egyenlőséget, az emberi jogokat, ellenben a különféle testfenyítő büntetéseket annál inkább. Saját jobbágya fegyelmezésére és büntetésére egy nemesnek nagy szabadsága volt, semmilyen felelősség nem terhelte.  Ami ma megbotránkoztató kegyetlenség, akkoriban még teljesen elfogadott volt. Épp ezért is érdekes, miért keltett akkora figyelmet Báthory Erzsébet állítólagos tevékenysége.

Ilyen (a Váradi Regrestumban is szereplő) büntetések voltak például az ellopott pénz vagy a lopáshoz használt kulcs tenyérbe égetése, vagy a lusta lányok hideg vízzel locsolása. Mivel a körülményektől függetlenül mindig ugyanazt a tükröző büntetést alkalmazták az egyes kihágásokra, előfordulhatott, hogy tél idején egy lány a büntetés után meghalt meghűlésben, vagy hogy egy nagyobb kulcs tenyérbe égetése, illetve elcsent sütemény szájba tevése súlyosabb sérülést okozott. De ezek az esetek sem voltak kirívóak, a fennmaradt levelezésekben számos hasonló történetet mesélnek a kor nemesei egymásnak jobbágyaik vagy akár feleségeik fegyelmezéséről.

A felvilágosodás a tortúrával együtt ennek a gyakorlatnak is lassan véget vetett. Ám a fizikai kegyetlenséggel együtt nem mindent hagytunk hátra...

Báthory Erzsébet legendájához egy jelmez és kelléktárában modern, sötét és futurisztikus képi világot választottunk. Ezt - azon kívül, hogy minél látványosabb jelmezeket hozzunk ki az alacsony költségvetésünkből és valami újjal, szokatlannal és extravagánssal álljunk elő - az indokolta, hogy segítségével a 21. századi nézőnek átadhatjuk azt az üzenetet, hogy a darabban felvetett problémák nem maradtak a múltban. Nincs sok új a nap alatt, egy 400 éves történet is ugyanúgy rámutat korunk mételyeire, mintha a mai világot szemlélnénk. Nem sokat tanulunk a történelemből, és ha az emberi gyarlóság felüti a fejét, annak mindig ugyanaz a jól bevált eszköztára, csak éppen korának keretei közé illesztve. Gondoljunk csak arra, hogyan esnek egymásnak keserű időkben az emberek, hogyan terelik el a figyelmet saját bűnükről mások befeketítésével, hogyan élnek vissza hatalmukkal. Hogy milyen könnyen terjed a rossz hír és milyen örömmel adjuk át egymásnak a különféle pletykákat. Arra hogyan viszonyul a férfitársadalom még ma is egy magas pozícióban lévő nőhöz, vagy, hogy hogyan próbálják ezeket a nőket rendszeresen erkölcsiségük megsértésével tönkretenni. Fontosnak tartom, hogy a Perjátszó Kör darabjainak tanulságát ne csak a történelem szemüvegén keresztül szemléljük. Hiszen ezek a problémák is, csak úgy, mint Báthory Erzsébet legendája, a mai napig tovább élnek.

dr. Sáray Dorottya

Az ecsedi és somlyódi Báthori család

Báthori Erzsébet családja a kihalt családjaink egyik legnevezetesebbike, mely századokon keresztül történelmi szerepet játszott. Származásáról sokféleképp vélekedtek a történetírók. Legbizonyosabb az, hogy a Guthkeled nemzetségből veszik eredetüket. Salamon király idejében élt a Guthkeled nemzetségből származó Vid, fondorságáról ismeretes tanácsos, ki Bács megyei főispán volt, némelyek szerint nádor is. – Ezen Vidről mesélik hagyományképen, hogy egy, az ecsedi lápban tartózkodó sárkánnyal harcra kelt, és azt megölte. Erre vonatkozónak állíttatik a címerben a farkát szájában tartó, kört képező sárkány, és három sárkányfog, mit azonban némelyek farkasfognak írnak.

A család szakadatlan leszármaztatása Andrásnál kezdődik.

Andrásnak, ki magát Rakamázról írta, három gyermeke volt. Ezek közül egyedül Bereczk nemzett utódokat.

Bereczk hű szolgálatiért IV. László királytól adományba kapja Bátur helységét, és elvetvén előbbi nevét (de Rakomaz), magát Báthorról kezdte neveztetni. Így támadt a családnév.

Bereczk gyermekei közül András előbb budai prépost, majd nagyváradi püspök. Másik két fia János és Lökös (Lukács). Ezeket I. Károly király 1325-ben megerősítette az atyjuk, Bereczk által nyert javakban, ezenfelül ugyanebben az évben ők kapták Ecsed helységét is.

Bereczk gyermekei közül János és Lökös lettek törzsei a két főágra szakadt Báthori családnak. Tudniillik, megosztozván gyermekeik birtokaikon, Lökös fiának, Péternek jutott Ecsed, honnan Péter megalapította az ecsedi ágat.

Jánosnak (Lökös testvérének), ki Bihar megyei főispánságot viselt, fia, László, Szabolcs megye főispánja. Neje Medgyesallyi Anna volt, ki testvérétől leány negyed fejében Kraszna megyében Somlyót kapta; ennek birtokában László gyermekei megerősödvén, a Báthori család ezen ága somlyói előnevet vett föl. Így lett László a Somlyói ág alapítója.

A somlyói ág, Báthori Erzsébet családjának anyai ága

László két fia közül Szaniszló terjeszti tovább az ágat.

Staniszló fia, István, 1422-ben erdélyi al-vajda, 1458-ban pedig királyi asztalnok. Számos gyermeke közül László, királyi asztalnokmester, csak leányokat nemzett, Domokos pedig premontrei prépost lett, törzsnek egyedül tehát Miklós (Báthori Erzsébet anyai dédapja) maradt.

Istvánt (Miklós fia, Báthori Erzsébet anyai nagyapja), Szapolyai tette Erdély vajdájává, és ennek pártján maradt holtig hűségesen. Ő hajtotta a Ferdinándhoz pártolt szászokat vissza Szapolyai hűségére, Torda városát pedig felégette, mivel Ferdinánd részére hódolt. Nejétől, Telegdy Katalintól, több gyermeke maradt, közülük István lengyel király, Kristóf erdélyi fejedelem, András, valamint Anna, Báthori Erzsébet édesanyja.

István (Báthori Erzsébet anyai nagybátyja) az ifjú Szapolyai halála után erdélyi fejedelem lett, 1574-ben pedig lengyel királlyá választatott. Ő volt a somlyói ág fénypontja, kiben a legszebb tulajdonságok egyesültek. Gyermekei nem maradtak. Nevezték nagylábú Báthorinak is.

Testvére, Kristóf, István öccsét követte a váradi kapitányságban, bihari főispánságban és erdélyi vajdaságban. Fiatal korában járt Angol-, Spanyol-, Francia-, Német- és Olaszországban; és egyéb nyelveken kívül franciául, olaszul és spanyolul is beszélt. 1557-ben Izabella királyné részéről követségben járt a francia királynál. 1566-ban az ifjú Szapolyai egyik fővezérévé nevezte. 1576-ban lett erdélyi fejedelemmé. 

1581-ben fiát, Zsigmondot (Báthori Erzsébet unokafivérét) választtatta meg fejedelemnek, aki „véres kezekkel jött a világra” - mint a krónikák írják. Nagybátyja, a lengyel király, semmi vonást nem ismert föl rajta a Báthoriakból. Változó, szeszélyes, ingatag jellem. Atyja után az erdélyi fejedelmi székbe ülvén, arról kétszer is leköszön, elcseréli az oppelni hercegségért.

István és Kristóf fivére, András, Izabella királyné híve. Ő foglalta vissza Husztot Izabella részére. A szatmári várnak parancsnoka volt. Három fia közül András 1599-ben Erdély fejedelme, István (Báthori Erzsébet unokafivére) pedig Gábort, az úgy nevezett „utolsó Báthorit” nemzette, ki 1608-tól 1613-ig Erdély fejedelme volt. Hiú, kéjvágyó, szeszélyes, és némelyek szerint nagy testi ereje dacára is gyáva férfiú. Erdélynek nem annyira fejedelme, mint basája volt. Ő volt a somlyói ág utolsó férfi sarjadéka

István, Kristóf és András Anna húga előbb homonnai Drugeth Antal hitvese, ennek halála után pedig bélteki Drágfi Gáspár neje lett. A reformációnak nagy pártfogónője, azt alattvalói közt mindenkép meghonosítani igyekezett, birtokaira református lelkészeket gyűjtött. Férje halála után a krasznai és közép-szolnok-megyei főispánságot 1547-ig viselte. 1550-ben meghalván utolsó fia is, harmadszor ecsedi Báthori Györgyhöz ment feleségül, kinek többek között megszülte Báthori Erzsébetet, a „csejtei szörnyet”.

Ezek voltak a Báthori család somlyói ágának tagjai, kiket a történetírók rendesen somlyói előnévvel neveztek, de kik magukat gyakran báthori Báthoryaknak is írták.

Az ecsedi ág, Báthori Erzsébet családjának apai ága

  

Az ecsedi ág törzse, mint már említve volt, Lökös fia Péter, kinek 1335-ben Ecsed osztályába jutván, ivadéka ecsedi előnevet vett föl. 

János, Péter fia, már 1417-ben nem élt. Fia, István, 1423-ban királyi főasztalnok, később pedig országbíró lett. Albert királytól kapta Nógrádban Buják várát. A várnai ütközetben a király zászlóját vitte, és ott el is esett. Számos gyermekei, azaz László, István, Miklós, Margit és András közül, ismét csak egyik vált a Báthori név továbbterjesztőjévé.

László Szatmár és Zaránd vármegye főispánja volt, utódokat nem hagyott.

István örökös nőtlenségben élt. Már 1458-ban főasztalnok, később országbíró, 1478-ban pedig erdélyi vajda volt. Több nevezetes követségben, és még több ütközetben vett részt. Legnagyobb dicsőséget és hírt azonban a kenyérmezei diadal által aratott, hol már a veszőfélben álló Kinizsy serege megmentésével a győzelmet is kivívta.

Miklós papságra adván magát, Olaszországban tanult. Azután előbb szerémi, később pedig váci püspök lett. Bonfini szerint egyike a kor legtudósabb férfijainak.

Margit először Mátyás király nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak hitvese, kinek halála után önként visszaadta Mátyás királynak mindazon várakat és városokat, melyek férjétől maradtak reá.

András (Báthori Erzsébet apai dédapja) Szabolcs és Szatmár megye főispánja, koronaőr az 1470–1495-diki időszakban.

Bélteki Drágfi Juliannától született gyermekeit a következő táblázat mutatja:

András és Drágfi Julianna gyermekei közül György Somogy megye főispánja, és főlovászmester volt.

István előbb Zala, azután Temes megye főispánja, és az ország alsóbb részeinek főkapitánya. 1509-ben ő is elkísérte Ulászlót Lajos fiának cseh királlyá koronázására. Nevezetessé tette magát 1514-ben az által, hogy az ő és Szapolyai erejével tipratott szét a Dózsaféle lázadás. 1518-ban már tanácsos lett II. Lajos mellett. Perényi Imre halála után pedig nádorrá választatott. A mohácsi vész után, melyből szerencsésen megmenekült, I. Ferdinandnak leghívebb követője lett, és őt minden erejéből segítette a koronához. Neveztetett Sánta Báthorinak is.

András (Báthori Erzsébet apai nagyapja) szatmári főispán, belgrádi bán. Jelen volt a mohácsi ütközetben is. 1527-ben Ferdinánd király tárnokmesterré tette. Gyermekei:

Bonaventura (Báthori Erzsébet apai nagybátyja), kit közönségesen szintén Andrásnak neveztek, somogyi szatmári és szabolcsi főispán, tárnokmester, és a király hadainak főkapitánya volt I. Ferdinánd részén. Később országbíró lett. 1552-ben egyszersmind erdélyi vajdául is kineveztetett, de erről leköszönt.

Miklós egy ideig Szapolyai híve volt, de 1561-ben testvére, Bonaventura, Ferdinánd oldalára állította őt is. 1563-ban jelen volt Miksa koronázásán. Lakozott Ecsed várában. Itt szállotta meg őt 1564-ben az ifjú Szapolyai, aki azután Miklós ígéretei folytán az ostromot abbahagyta. Tett ígéretéért feddő levelet kapott Miksa királytól. 1567-ben országbíró lett.

András Klára nevű leánya (Báthori Erzsébet nagynénje) először homonnai Drugeth István neje volt, kit 1549-ben eltemetvén, férjhez ment Losonczy Antalhoz, a temesvári hős testvéréhez, de kit nem szeretvén, férjének Antal nevű írnokával meggyilkolt, kivel szerelmi viszonyban élt. A büntetést kikerülvén, később Betko Jánossal, majd Benko Bálinttal adta össze magát.

Az utolsó fiútestvér, György, dacára, hogy az ecsedi ágból származott, Nyírbátorról írta előnevét. Eleinte Ferdinánd pártján állt, később azonban Szapolyai partját fogta. 1565-ben Erdőd várában ostromolta őt Miksa király, az ostromlók közt testvére Bonaventura is részt vévén. Neje somlyói Báthori Anna, somlyói Báthori István leánya volt.

Báthori Györgynek Annától egy fiú és három leány gyermeke maradt.

A leányok közül Erzsébet, Nádasdy Ferencz neje, nem járt anyja nyomdokain. Ő volt a csejthe-vári szörny, ki 1610-ben elzárattatott, és börtönében 1614-ki aug. 21-kén halt meg.

György egyetlen fia, István, Somogy, Szabolcs, Szatmár főispánja, és országbíró volt. Nejétől, homonnai Drugeth Fruzsinától semmi utóda nem maradván, magával a Báthoriak ecsedi ágazatát is sírba vitte.

Összességében megállapítható, hogy a család jelleme a végletesség volt. Alig volt a családnak egy tagja, mely akár a jóban, akár a rosszban a középszerűség színvonalán állott volna meg.

Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai – Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1868.

Kiss Gergely

Ajánló: Báthory Erzsébet, a vérgrófnő

Kevés olyan ikonikus nőalakja van a magyar történelemnek, akiről ha bárkit megkérdezünk, mindenki tud mondani valamit. Ilyen például Báthory Erzsébet, a magyar vámpír, a vérgrófnő, a szörnyeteg, aki kannibalizmussal, fekete mágiával és vérivással próbálta meg fiatalon tartani magát. A szóbeszédek már életében megkezdődtek ellene, hiszen végső soron ezek miatt bukott el tragikusan. Halála után viszont valóságos legenda szövődött személye és az általa állítólag elkövetett rémtettek köré.

Báthory - A legenda másik arca

Báthory Erzsébet lehetett az ihletője Joseph Sheridan Le Fanu 1871-es Carmillájának, amely a vámpírirodalom egyik legelső példánya, és hát jó 26 évvel Bram Stoker Draculája előtt íródott. Carmilla (és ezáltal félig-meddig Báthory Erzsébet is) pedig a vérszomjtól és szexuális étvágytól fűtött női vámpírok archetípusa lett. A gótikus horrortól a filléres ponyvákon át a szakirodalomig, zenében az operától az extrém metálig, a filmvásznon a hetvenes évek exploitation és sexploitation filmjeitől kezdve a történelmileg és korrajzilag már-már hűnek tekinthető 2008-os Báthory – A legenda másik arca című filmdrámáig, végezetül pedig a számítógépes játékok széles köréig bárhol  találkozhatunk az alakjával. Lehet, hogy az alakja összemosódott Carmillával, vagy Dracula gróf épp ügyeletes szeretőjével… de mélyen legbelül Báthory Erzsébetet találjuk.

Aki lehet, egyáltalán nem akart halhatatlanná válni. Mégis sikerült neki.

És hogy ne csak az én szavaim álljanak itt, íme egy nagyon-nagyon rövid lista filmekről, sorozatokról, játékokról és könyvekről:

Az öregedésén aggódó Lucy Lawless a Salem-ben

Filmek, sorozatok:
1971: Drakula Grófnő (Countess Dracula)
2006: Ezt éld túl! (Stay alive)

2007: Hellboy: Blood and Iron

2008: Báthory – A legenda másik arca

2009: A grófnő (The Countess)
2010: The Báthory Legend, sorozat

2015: a Salem sorozat Vérfürdő c. epizódja

Számítógépes játékok:

Castlevania: Bloodlines

Diablo 2

Báthory Erzsébet musical-opera

Színpadi előadás:

1865: Báthory Erzsébet: Történelmi szomorújáték, 5 felvonásban

1987: A Bestia: Báthory Erzsébet véres legendája rockopera

2012: Báthory Erzsébet musical-opera

2015: A Perjátszó Kör bemutatja: Báthory Erzsébet legendája

Szedlák Levente

A tortúra bemutatkozása

A darab egyik kulcsszereplője a - bizonyára nézőink számára sem ismeretlen - tortúra, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a középkor szimbóluma. A kínvallatás alapvetően európai jelenség volt, mégpedig klasszikusan újkori,  ugyanis az újkor folyamán terjedt el igazán és egészen az 1700-1800-as évekig kellett várni betiltásához.  Angliában az abszolutizmus korát a „tortúra évszázadának” is nevezték. 

Mindannyian találkoztunk már a vármúzeumok kedvelt attrakciójával, az olykor kissé komikus viaszbábukkal berendezett kínzókamrákkal. Itt folytak a kínvallatási eljárások, amelyek ugyan - a büntetésekkel ellentétben -  nem zajlottak nyilvánosan, de a módszereik ismertek és elfogadottak voltak. A valóság pedig koránt sem olyan komikus, mint a panoptikumokban.

A tortúra nem büntetés, hanem egy nyomozati módszer, ami a vallatott személy ellenállásának megtörésére és szórabírására volt hivatott. Az újkori büntető perrendtartások a vádlott beismerését a bizonyítékok királynőjének tartották, így a bíróság minden eszközzel a megszerzésére törekedett. A  kicsikart vallomást a vádlottnak a bíróság előtt meg kellett erősítenie. A visszavont (vagy meg nem ismételt) beismerés nem számított érvényes vallomásnak, arra nem alapozhattak ítéletet, így a tortúrát még kétszer megismételhették.  A siker érdekében érdekében tehát nagyon változatos volt a rettenetes tesi kínokat okozó, de túlélhető módszerek tárháza. Tulajdonképpen praktikus cél volt, hogy a tortúra olyan fájdalmas legyen, hogy a vádlott jobban tartson tőle, mint a vallomása következtében kimért büntetéstől.

                       

Spanyolcsizma

A kínvallatásnak több fokozata volt. Elsőként a bíró megkérte a vádlottat, hogy tegyen vallomást, ha nem tett, erélyesebben szólította fel és kilátásba helyezte a tortúra alkalmazását. Második fokozatként megkérte a hóhért, hogy vezesse végig a vádlottat a kínzókamrán és mutassa meg neki a szerszámokat. A legtöbbször ez már elég is volt. Ha viszont mégsem, akkor ezután következett a különféle műveletek alkalmazása. Harmadik fokozatként csak a létrára vagy kínpadra fektetés és a csigára húzás, majd az egyre durvább módszerek. Az utolsó fokozat a spanyolcsizma volt, amivel a vádlott lábait préselték össze. Ezeket sok más módszerrel is kombinálták, például a végtagok elszorításával, tűzzel égetéssel, fogókkal csípdeséssel, a köröm alá szúrt szilánkokkal, stb.

Csigára húzás

Kínpad

dr. Sáray Dorottya

A Báthoryról szóló részlet Thuróczi László, jezsuita atya kézikönyvéből

„Részletesebben kell szólni Csejte városkáról. Különleges hely ez a dombon, nyugaton borospincék vannak, a friss agyagba olyan pontosan bevájva, mintha sziklába vágták volna. ... A kastélyhoz, amely ma az Erdődyek tulajdona, sok pince tartozik, amelyek úgy tűnnek fel a tekintetnek, mintha valami különös labirintusba rendeződtek volna, mintha egy művész akarta volna létrehozni. Van itt egy barlang, amely egy tragédia színpada lett és kegyetlenség szennyezte be.

... Vénusz, akit a szolgálók keze ékesít, szorgalmasan nézegeti magát a tükörben. Kezét minden munkától megkímélte, nem kell semmilyen kötelességet teljesítenie. Hiú módon körbepillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. Szétteríti és a harmat illatával meghinti a haját, a szolgáló fodros tincsekbe rendezi, az újabb tincset a hajbodorító vassal csavarja, hogy megigazítsa a szétzilált hajat. E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, azonnal szájon vágja büntetésként a lányt. Kiserken a lány vére, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett. Ilyen erős az emberi vér? Az ördögtől megszállt nők ravasz művészete megragyogtatta a szemét. Erzsébet e felismerést követően becstelenül kezd gondolkodni a külleméről. Micsoda? Ha ilyen kis mennyiségű vér ilyen nagy finomságot kínál, mi mindenre lenne képes, ha teljesen átitatna engem? ... 

Így aztán két vénasszonyt fogadott fel segítségül, Ilonát és Dorotát. ... Ezek a tapasztalt pokolfajzatok még ártalmasabbak, úrnőjük akarata erősen próbára teszi őket és bátorítja. Először is gyilkolásra alkalmas helyet keresnek a pincékben, amelyekről korábban már szóltunk, és kulcsaikat elkérték. Gondozásukba veszik ugyanazt a lányt, akinek első vére Hérára fröccsent, és elrendelik a megölését. Egy bizonyos János hajtja végre ezt, akit Erzsébet kisfiú korától nevelt és Fickónak nevezett ... és úrnője parancsára azonnal a mit sem sejtő szolgálóhoz lopakodik, akit abba az istentelen pincébe küldtek. Ott a legkegyetlenebbül vassal átdöfik és életétől megfosztják, a vénasszonyok felfogják a vérét. A végzetes vérben megfürdött Erzsébet, és ebben egyáltalán nem kételkedem, ördögi képzeletében ismét szebbnek látta magát. ... A kimondhatatlan istentelenség évről évre nőtt és férje halála után, özvegységében egyre öregedve, a szentségtörő gyilkolás fokozódott. Egynémely áldozat Erzsébetben olyan utálatos vágyat keltett, hogy beleharapjon a meggyilkoltak húsába. ...

Ez a nőszemély (Erzsébet) az ártatlan leányzók pusztulásának okozója, amit azok a régi költők jegyeztek fel a történelembe, akik nem mertek ilyesmit egyetlen férfiról sem kitalálni. De ebben az egyetlen nőszemélyben felfedezték a saját arcmása iránt érzett pusztító szerelmet. Az igazság az, hogy semmi sem közepes a nőben: vagy jó, vagy gonosz.”

Thuróczi László: Ungaria suis cum regibus compendio data,  1729 

És ami még jön: Báthory Erzsébet legendája

Első és eddig egyetlen darabom évek munkája volt. Erős anya mellett felnőve mindig is foglalkoztattak azok a nők a történelemben, akik – a saját korukban nőtől szokatlan módon – kiemelkedő hatalommal bírtak. Ezért nagyon régóta érdekelt Báthory története és a mögötte megbúvó igazságok.

Ez a perjáték abból a szempontból rendhagyó, hogy a címszereplőnek egyáltalán nem volt pere.  Báthory Erzsébetet szabályszerű idézés nélkül, a korabeli perrendtartást és a nemesek jogait figyelmen kívül hagyva fogták el, és tartották haláláig fogva csejtei várában. Történetét egy szemszögből mindenki ismeri. Horror sztorik és kiállítások installációinak kedvelt témája, készült róla képzőművészeti alkotás, mindenféle műfajú film, íródott számos könyv és novella, sőt, színpadi műből sem ez az első.

A csejtei hiéna legendájának valóságában évszázadokig senki sem kételkedett, de az utóbbi évtizedekben születtek olyan munkák, amik más szemszögből vizsgálják az eseményeket. Ennek ellenére nagyon kevés tény állt a rendelkezésemre, így a vizsgálódások tele vannak találgatásokkal, fikciókkal, megérzésekkel. A legtöbb következtetés ugyanúgy lehet igaz, mint az ellenkezője.

A perjáték azt az oldalt mutatja be, amiről kevesebben beszélnek.

dr. Sáray Dorottya

Az Anasztázia- rejtély (Anna Anderson pere)

Az Anna Anderson-per Németország bírósági eljárásainak történetében azért jutott kiemelkedő szerephez, mert ez volt az első polgári peres ügy, melynek lefolyása több mint 37 évig húzódott. A per, illetve annak színpadra vitele, azonban, kis túlzással, a Perjátszó Kör életében is mérföldkőnek minősült, hiszen előadásaink közül ez volt az első, mely polgári jogi ügyet mutatott be, továbbá ennek a darabnak a megtekintését kellett először regisztrációhoz kötnünk a nagyszámú érdeklődőknek köszönhetően. 

Szintén érdekesség, hogy az e darabunkban bemutatott történelmi rejtély megoldására csak a közelmúltban, 2007-ben került sor, így Anna Anderson pere aktualitását tekintve is rendhagyónak számít, az előadásról pedig még egy internetes kulturális oldalon is jelent meg cikk.

Kiss Gergely

A legmegrázóbb darabunk: Charles Manson pere

Sose felejtem el, ahogy elindult a stáblista a nappalimban és a Perjátszó Kör olyan csendet produkált az éppen látott filmre reagálva, hogy azt is elhittem volna, hogy éppen akkor süketültem meg. A Helter Skelter című mozit szerettem volna velük együtt megnézni, mert abból hamar képet kaphatott mindenki a sztoriról, amit éppen színpadra vinni készültünk. Fel sem merült bennem, hogy a felhasított testek, a céltalan, drogos öldöklés olyan szinten fogja megrázni a csapatot, hogy felmerül majd aznap este a kérdés: elő merjük-e, elő tudjuk-e adni ezt egyáltalán? Ültem némán és csak járt a fejemben, hogy ezzel hónapokat dolgoztam, nem lehet, hogy ne adjuk elő! 

 

Végül megszületett a döntés: a darab marad, éppen azért, mert itt nem az erőszak a lényeg, hanem, hogy bemutassuk, milyen könnyen kerülnek alapvetően normális emberek annyira más hatása alá, hogy többé nem uraik a tetteiknek. A próbafolyamat során sem volt könnyű dolga a társulatnak. Ez az előadás is hippikről szól ugyan, mint a „Képzelt per”, de ez nem a felhőtlen flower power világa, hanem lelkileg az egyik legmegterhelőbb sztori, amit a kezeink közé került. A befektetett energiának meglett a gyümölcse: a nézők olyan csendet produkáltak a darab után, hogy azt is elhittem volna, hogy éppen akkor süketültem meg. De egy ilyen darabnál valahol ez a cél.

dr. Rudas Helga