Marie Antoinette a popkultúrában

Marie Antoinette nemcsak a Perjátszó Kört ihlette meg, de sok könyv, film és sorozat is készült életéről. Azonban nemcsak az írókat, rendezőket, de a zenészeket is behálózta ez a tragikus sorsú díva!
A Queen dalt írt róla (Killer Queen), Courtney Love bandája, a Hole pedig egyik cédéjének borítójára tette (Nobody's daughter). Madonna, a pop királynője többször pózolt Antoinettként (egyébként nemcsak fotózásokon, fellépéseken is szívesen teszi ezt). Selena Gomez a "Love You like a love song" című dalához készült videoklipben pózol Madonnáéhoz hasonló jelmezben. A Marina and the diamonds Primadonna girl című klipjének imázsát is (Marilyn Monroe mellett) eme hölgy inspirálta.
Antoinette tehát mindenkit megérint a Queentől Selena Gomezen át, így biztosan nem bánja meg, aki megtekinti az előadást!:)

Rendhagyò előadàs - Ilyen még nem volt!

Egy nagyon megtisztelő kooperciònak köszönhetően ùgy adjuk elő a Marie Antionette élete (és pere) cìmű perjàtékunkat, mint még soha ezelőtt.

A vàltozàs oka a sok rajongòi panasz, amik a műfajhoz méltatlanul unalmasnak ìtélik perjàtékaink per részét. A közgyűlés ùgy hatàrozott, hogy a nézői elégedettség fokozàsa érdekében a Marie Antionette életében nem lesz többé per. Azonban senki ne csüggedjen a csökkent jàtékidő miatt.

Màrcius òta nagy sikerrel fut az Operettszìnhàzban Michael Kunze és Lévay Szilveszter musicalje, a Marie Antoinette. Ezt az egybeesést kihasznàlva, a szìnhàz néhàny szìnésze vàllalta, hogy musicalbetétekkel tölti meg a per nélkül maradt màsodik felvonàst.

"Mindig örömmel tölt el minket, ha olyan tehetségeket tàmogathatunk, akik komolyan foglalkoznak a szìnhàz vilàgàval, és egy ùjfajta megközelitésben teszik azt elérhetővé a közönség szàmàra. A Perjàtszò Kör neve néhàny éve màr nem ismeretlen a szakmàban, mivel a darabot 2013-ban a Latvériai Művészeti Alap a legjobb vizuális effektek díjjal jutalmazta, de màig sajnos még nem làttam őket jàtszani. Ezért különösen örülök ennek a példàtlan együttműködésnek, amit szìnészeink is a legnagyobb örömmel vàllaltak." - nyilatkozott az indexnek Lőrinczy György, az Operettszìnhàz ùj főigazgatòja.

Hogy kik és melyik dalokat fogjàk előadni, legyen meglepetés, de annyit elàrulhatunk, hogy hatalmas izgalommal készülünk mindannyian.

Mindenkit szeretettel vàrunk Április 20-án, az előadàs tovàbbra is ingyenes, a befolyt összeget tovàbbi darabok pertelenìtésére fogjuk fordìtani.

                       
                         
                          
                                                 
                                                                                                                                                   UPDATE:  Elnézést kérünk mindenkitől, aki a dátumot nem figyelve elhitte a promó team komisz áprilisi tréfáját. Aggodalomra semmi ok, a cikknek természetesen egy szava sem igaz, a per marad. :)

Ajánló: Báthory Erzsébet, a vérgrófnő

Kevés olyan ikonikus nőalakja van a magyar történelemnek, akiről ha bárkit megkérdezünk, mindenki tud mondani valamit. Ilyen például Báthory Erzsébet, a magyar vámpír, a vérgrófnő, a szörnyeteg, aki kannibalizmussal, fekete mágiával és vérivással próbálta meg fiatalon tartani magát. A szóbeszédek már életében megkezdődtek ellene, hiszen végső soron ezek miatt bukott el tragikusan. Halála után viszont valóságos legenda szövődött személye és az általa állítólag elkövetett rémtettek köré.

Báthory - A legenda másik arca

Báthory Erzsébet lehetett az ihletője Joseph Sheridan Le Fanu 1871-es Carmillájának, amely a vámpírirodalom egyik legelső példánya, és hát jó 26 évvel Bram Stoker Draculája előtt íródott. Carmilla (és ezáltal félig-meddig Báthory Erzsébet is) pedig a vérszomjtól és szexuális étvágytól fűtött női vámpírok archetípusa lett. A gótikus horrortól a filléres ponyvákon át a szakirodalomig, zenében az operától az extrém metálig, a filmvásznon a hetvenes évek exploitation és sexploitation filmjeitől kezdve a történelmileg és korrajzilag már-már hűnek tekinthető 2008-os Báthory – A legenda másik arca című filmdrámáig, végezetül pedig a számítógépes játékok széles köréig bárhol  találkozhatunk az alakjával. Lehet, hogy az alakja összemosódott Carmillával, vagy Dracula gróf épp ügyeletes szeretőjével… de mélyen legbelül Báthory Erzsébetet találjuk.

Aki lehet, egyáltalán nem akart halhatatlanná válni. Mégis sikerült neki.

És hogy ne csak az én szavaim álljanak itt, íme egy nagyon-nagyon rövid lista filmekről, sorozatokról, játékokról és könyvekről:

Az öregedésén aggódó Lucy Lawless a Salem-ben

Filmek, sorozatok:
1971: Drakula Grófnő (Countess Dracula)
2006: Ezt éld túl! (Stay alive)

2007: Hellboy: Blood and Iron

2008: Báthory – A legenda másik arca

2009: A grófnő (The Countess)
2010: The Báthory Legend, sorozat

2015: a Salem sorozat Vérfürdő c. epizódja

Számítógépes játékok:

Castlevania: Bloodlines

Diablo 2

Báthory Erzsébet musical-opera

Színpadi előadás:

1865: Báthory Erzsébet: Történelmi szomorújáték, 5 felvonásban

1987: A Bestia: Báthory Erzsébet véres legendája rockopera

2012: Báthory Erzsébet musical-opera

2015: A Perjátszó Kör bemutatja: Báthory Erzsébet legendája

Szedlák Levente

I.Erzsébet alakja a művészetben

Woodstocki fogsága alatt verseket és szonetteket írt unaloműzés céljából. A költőket, muzsikusokat megihlette személyisége, s az újonnan megalakult színházakban is mintáztak róla szerepeket.

Erzsébet uralmát, népszerűségét, elfogadottságát személyi kultusszal igyekezett megszilárdítani. Ragyogó felvonulásokat tartott kíséretével, alattvalói pedig mesés ünnepségeket adtak tiszteletére. 1575-ben például Leicester gróf adott pazar fogadást birtokán a királynő tiszteletére három teljes héten át. Mulatságok és választékos szórakozások követték egymást: mitológiai jeleneteket adtak elő, és tűzijátékokat rendeztek, ezeket a környező falvak lakói is élvezhették.

Erzsébet igyekezett elérni, hogy az egész ország tudatában „Szűz Királynőként” éljen. Örült, ha az antik holdistennő, a vadászokat oltalmazó szűz Diana vagy az igazságosztó Justitia képében jelenhetett meg. (Elterjedt az a hiedelem, hogy Erzsébetnek volt egy törvénytelen fia Robert Deveraux, Essex grófjától, de sokan osztják azt a nézetet is, hogy a királynő végig erkölcsös életet élt.)

Sok portré fennmaradt róla, ezek általában dicsőségét, páratlan személyiségét jelenítették meg.

A „Mary Queen of Scots” kultusz

Aki járt már Skóciában, bizonyára tapasztalta, mekkora rajongás övezi még mindig Stuart Máriát. Nem csak a skót nemzeti identitás, büszkeség, és az újra meg újra előtörő függetlenedési vágy talált méltó jelképre Máriában, de története az elmúlt 4 évszázadban a populáris kultúrát is gyakran megihlette. A két királynő hatalmi harcának feldolgozása sokféle üzenet közvetítésére alkalmas a 20-21. században is. Mária egyszerre vált nemzeti, vallási, feminin és romantikus ikonná.

Mária kapcsolata Skóciával bonyolultan és ellentmondásosan indult. A körülötte zajló különös események (pl. második férje halála és szeretőjével kötött új házassága) meghökkentették kortársait és megnehezítették, hogy a skót nemesség elfogadja. Az ellene szövetező lordok elől Angliába menekült és unokatestvérétől, Erzsébettől kért segítséget, aki ahelyett, hogy visszasegítette volna Skócia trónjára, börtönbe vetette.

Mivel azonban mind a kulturális, mind a történelmi emlékezet hajlamos a szelektív értelmezésre, kivégzését követően nem csoda, hogy Mária – akármennyire próbálta ezt Erzsébet elkerülni – a katolicizmus és Skócia leigázásának mártírjává vált. A későbbi korokban már, mint „Skócia anyja”, egy gyönyörű és tragikus életű romantikus hős jelenik meg az irodalomban, színházban és filmművészetben egyaránt.

Annak ellenére, hogy katolikus vallása szorosan összekapcsolta Franciaországgal és Spanyolországgal, Edinburgh szuvenír boltjaiban és turisztikai látványosságainál mindenhol a skót nemzetiesség képeként láthatjuk viszont. A „Mary Queen of Scots” név örökre beleég az utazó emlékezetébe, mint a leggyakoribb kifejezés, amivel ezeken a helyeken leírva találkozhatunk. Jelentős szerepe a skót és angol történelemben valóban vitathatatlan, már csak azért is, mert Mária volt az anyja I. Jakab királynak, aki 1603-ban egyesítette Skóciát Angliával.

Színház az egész világ

A szűz királynő, I. Erzsébet uralkodása alatt kibontakozó színjátszás mai szemmel nézve is kétségtelenül hatalmas jelentőségű volt korára, és hatása erősen érződik napjainkban is.

Ebben a korban a darabokat már nem a közönséges vásári ripacsok mutatták be, és a minőségi, művelt mesteremberek által megkomponált előadások sem számítottak a gazdag, nagybefolyású nagyurak kiváltságának. Létrejöttek a mindenki által elérhető színházak, ahol hivatásos színtársulatok a kreativitásuknak határt nem szabva, szabadon játszhattak. 
Anyagi kereteiket, a pompás jelmezeket és a nélkülözhetetlen drága felszereléseket természetesen gazdag patrónusok biztosították számukra, ezért a társulatok általában a nevüket is pártfogójukról kapták.

Anglia első színháza Theatre 1576-ban épült, de legjelentősebb kétségtelenül Shakespeare színháza, a Globe volt amely állítólag háromezer fő befogadására is alkalmas volt. A hatalmasnak ható színház vélhetően a VIII. Henrik előadása közben, 1613-ban porig leégett, de az épületet gyorsan, már a következő évben újjá is építették. Egészen az angol polgárháborúig töretlenül működött, de sajnálatos módon 1644-ben puritán aktivisták a földig lerombolták.

A korabeli színházak közönsége felettébb sokszínű volt, még a legszegényebb rétegek is megengedhették maguknak a színházak látogatását, sőt az sem volt ritka, hogy az előadásokon a legnagyobb méltóságú személyek is tiszteletüket tették. A színpad (vélhetően biztonsági okokból) embermagasságú volt, hiszen a nézők mai szemmel nézve cseppet sem voltak jól neveltek. 
Általános volt, hogy az előadásokon gátlás nélkül ettek, vagy épp vedelték a sört, gúnyos, sőt trágár megjegyzéseket kiabáltak be a nekik nem tetsző színészeknek, étellel dobálták meg őket.

Korabeli feljegyzések szerint az sem volt példa nélküli, hogy a nézőtérről egyes személyek úgy beleélték magukat az aktuális darabba, hogy a színpadra felugorva be is kapcsolódtak az előadásba, például a kardvívók
párharcába.

...hogy mindenki hangolódhasson a holnap estére, egy francia forradalomról írt dallal

"Revolutionaries wait
For my head on a silver plate
Just a puppet on a lonely string
Oh who would ever want to be king?"