A Rodney King-zavargások - avagy így égett Los Angeles 1992-ben

Az 1992 április 29. és május 4. között tartó Los Angeles-i zavargásokat, az egyik legsúlyosabb faji lázadásként tartja számon az Egyesült Államok történelme. Korábbi cikkünkben már felvázoltuk a Los Angeles-i rendőrség (LAPD) és az afro-amerikai és latino kisebbség közötti feszültségeket a 60-as évekbeli Watts - felkelés kapcsán, amely az első súlyos faji alapú zavargás volt a napfényes metropoliszban. Habár azóta majdnem 30 év eltelt, az ezidő alatt berögzült kölcsönös előítéletek és rossz tapasztalok olajat szolgáltattak a tűzre, amely végigsöpört a városon az egész világ szeme láttára. 

A 80-as évek növekvő munkanélküliséget, drogokat, erőszakot és utcai bandákat hozott LA szegényebb negyedeibe. Ezzel együtt a rendőrség agresszív fellépése is tapasztalható volt. 1988-ban Daryl Gates rendőrfőnök írányításával "Operation Hammer" kódnév alatt az LAPD drogok után kutatva több lakóházat szétvert a Dalton Streeten, ezzel tucatnyiakat otthon nélkül hagyva. A fekete lakosság körében elterjedt a közvélekedés, hogy a rendőrök megússzák az abuzív intézkedéseik miatti felelősségre vonást.

A bomba kanóca: videófelvétel és ítélet

1991 márciusában a gyorshajtás miatti igazoltatás elől menekülő, rablásért próbaidőn lévő fekete Rodney King-et 4 rendőr brutálisan megveri 20 másik rendőr jelenlétében. A földön magatehetetlenül fekvő férfi bántalmazásáról a szomszédos házból amatőr videófelvételt készítenek, amit másnap elküldenek a helyi tévécsatornákhoz és a képsorok pillanatok alatt bejárják az országos sajtót. A nagy médiafigyelemre tekintettel, a 4 rendőr ellen indított eljárást áthelyezték a főként fehérek lakta Simi Valley-be, így az esküdtszékbe is többségében fehérek kerültek be. A magukat ártatlannak valló rendőröket 1992. április 29-én felmentették a vádak alól.

Mindössze 13 nappal az eset után - bár tőle függetlenül - a 15 éves Latasha Harlins-t hátulról fejbelövi Soon Ja Du, 51 éves koreai bolttulajdonos. A konfliktus oka egy üveg narancslé volt, amelyért a koreai asszony állítása szerint Latasha nem akart fizetni. Az esetről biztonsági kamera felvétel készült. Soon Ja Du vallomása alapján önvédelemből cselekedett, azonban ennek mind a tanúk, mind a videófelvétel ellent mondanak. Habár bűnösnek találták emberölésben, a bíró mindössze 500 $ büntetést, 5 év próbaidőt és 400 óra közmunkát ítélt meg neki, azonban nem szabott ki rá börtönbüntetést. A '92-es zavargások alatt Du boltját kifosztották és felégették.

Támad a gettó, hát védekezz, védekezz...

 

A rendőrtisztek felmentésének a napján tüntetések kezdődtek szerte Dél-Los Angelesben, amelyek rövidesen erőszakba csaptak át. Reginald Denny-t, egy fehér kamionost, feketék egy csoportja kirángatja az egyik kereszteződésben a furgonjából és életveszélyesen összeverik. Később három másik fekete férfi menti meg az életét. Az brutális eseményt helikopterről élőben közvetítik a hírekben. A polgármester szükségállapotot hirdet és a kormányzó berendeli a Nemzeti Gárdát.

Alkonyattól pirkadatig tartó kijárási tilalmat rendelnek el egész Los Angeles megyére. Megkezdődtek a betörések, fosztogatások és gyújtogatások és magát a rendőrség központját, a Parker Centert is megtámadták. Volt, hogy több, mint 900 helyszínen égett tűz egyszerre és mire a tűzoltók eloltottak egy tüzet, már egy másik égett. A Watts-tól északra elhelyezkedő koreai negyed szenvedte a legsúlyosabb károkat. A koreaiak és feketék közötti ellentéteket (tudniillik a feketék szerint a koreaiak belőlük éltek meg) elmélyítette a Latasha Harlins ügyében hozott ítélet és bosszúért kiáltottak. A koreai kisebbség csak magára számíthatott a zavargások alatt, ezért csoportosan felfegyverkezve védték a tetőről és az utcafrontról az üzleteiket. A fekete tulajdonosok épületeire hamarosan felkerült graffitivel a "Black owned" felirat, hogy ne kerüljenek a zavargók célpontjai közé.

"People, I just want to say, can we all get along? Can we get along?"

 

Május elsején a lábadozó Rodney King érzelmes beszédet tartott a kedélyek lecsillapítására. A zavargások végére már 1100 tengerészgyalogos, 600 katona és 6500 Nemzeti Gárda tag járőrözött az utcákon. Május 4-én megszüntették a kijárási tilalmat és megkezdődött a város rendbetétele.

A végeredmény: 63 halálos áldozat, 2383 sérült, 12.111 letartóztatás, 3000 épület semmisült meg és ezzel, 1 milliárd dolláros kár keletkezett

Egy évvel később a bíróság új döntést hozott a Rodney Kinget bántalmazó négy fehér rendőr ügyében. Az új ítéletben két rendőrt bűnösnek találtak. Ugyanakkor az LAPD mind a négy rendőrt elbocsátotta állásából. 2012-ben a nyilvánosságtól elzárkózó 47 éves Rodney Kinget holtan találták kaliforniai otthonának medencéjében.

Na de mit mond a popkultúra?

 

Számos zeneműben és filmalkotásban megemlékeznek a zavargásokról. A HétköznaPI CSAlódások nevű magyar punkegyüttes is az alábbi művet szentelte az eseménynek:

Az Aerosmith Livin' on the edge c. számát is az események inspirálták:

Az Amerikai História X c. filmben beszélgetnek a zavargásokról:

A zavargásokról megemlékszik még Dr. Dre "The day The niggaz took over" című dala, a Family Guy,  Spike Lee Malcom X című filmje és sokan mások. Latasha Harlinsnak 2Pac dedikálta a "Hellrazor" és a "Keep Ya Head Up" című számokat.

Tárnok Krisztina

Az anarchizmus tana

Boldog békeidők? Valóban olyan idillikus volt a 19. század vége és az első világháborút megelőző évtizedek?  Sejthetjük a választ, valójában nemmel felelhetünk, csupán az első, egész Földet megrengető, több millió lelket követelő háború borzalmai után tűnt ez az időszak gondtalannak. Évszázadok óta feszülő ellentétek és társadalmi egyenlőtlenségek övezték ezt a korszakot, a szegénység a városokban elképesztő méreteket öltött, hatalmas volt a nyomor, a másik oldalon pedig elképzelhetetlen luxusban és gondtalanságban élhettek azok, akik szerencsésnek születtek. Ezek a társadalmi igazságtalanságok hívták életre a különböző új, az emberség és az egyenlőség ideológiáján alapuló nézetek sorát.

A mosolygó Luchenit csendőrök kísérik

(Forrás: Pinterest) 

A jelenlegi cikkben az anarchizmus tanára, főbb alapvetéseire, illetve a királyné merénylője, Luigi Lucheni által példaként követendő borzalmas anarchista merénylet bemutatására térnék ki, amely mozzanataiban igen hasonlatos a társulat által bemutatandó Sisi merénylet körülményihez.

Az anarchizmus a maga tiszta formájában a korai szocialista gondolatokkal együtt vált széleskörűen elterjedtté a 19. században, kezdetben csupán az állam, mint kényszerítő szervezet elutasítását jelentette. A tan elsőrendű célja az volt, hogy az emberek számára a teljes egyenlőség - mind szociális, gazdasági, politikai értelemben - megvalósulhasson a társadalomban. Sokáig az anarchisták egynek tekintették magukat a többi, kommunizmuson alapuló irányzat híveivel, azonban ők csak a kívánt és megjósolt „szociális forradalmat” akarták megvalósítani, csípőből elutasítva a politikai harcokat.

Az idő múlásával több anarchista úgy gondolta, hogy egy legálisan működő, nagy tömegeket egyesítő nemzetközi szervezettel nem mennének sokra, több kisebb titkos szervezetre van szükség, amelyek az egyéni terror elvét érvényre juttatva harcolnak az anarchista célok megvalósításáért. Igen, az anarchizmus hívei fanatikusan a tett propagandáját hirdették, és 1881-ben Franciaországban meg is jelentek az első merényletek. Ezeket az eseteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyének teljesen önkéntes elhatározásáról volt szó, egyedül dolgoztak, a menekülés legcsekélyebb reménye nélkül és általában híres vagy elismert államférfiak ellen kísérelték meg rémtetteiket. A cél pedig minden esetben a sokk elérése, a félelemkeltés és a társadalmi nyugalom megzavarása volt.

Most pedig bemutatásra kerül az az anarchista merénylet, amely valójában Luigi Lucheni számára példaként szolgált Erzsébet császárné meggyilkolásakor. Ezt a „sikeres” olasz merényletet egy 21 éves férfi, Santo Caserio olasz állampolgár követte el, áldozata pedig nem más volt, mint Sadi Carnot francia köztársasági elnök. Caserio állítólagosan bosszút akart állni a francia államon egyik társa kivégeztetéséért és bevallása szerint – Lucheni vallomásához hasonlóan - ő is egy helyi újságból értesült Carnot itáliai látogatásáról. A merénylő nem sokáig pihent, azonnal vásárolt egy éles tőrt és megbújt a sok bámészkodó között, akik az elnök fogadására vonultak föl. Amikor az elnöki hintó a közelébe ért, Caserio egy nagy újságpapíros csomaggal a köztársasági elnök közelébe furakodott, hirtelen elővette a tőrét és lesújtott áldozatára, kegyetlenül szíven-tüdőn szúrva őt. A merényletet körülölelő tömeg kezdetben még mosolyogva azt hitte, hogy Caserio kedves gesztusként csupán egy virágcsokrot kíván átnyújtani tisztelete jeléül, ám az elnök - mondanunk sem kell - rövid időn belül bele is halt a sérüléseibe.

Vajon Lucheni valóban, állításával megegyezően az újságokból értesült Erzsébet Genfbe érkezéséről? Honnan ismerte fel áldozatát? Miért nem tőrt vásárolt a merénylet elkövetéséhez? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Perjátszó Kör következő előadásán!