Al Capone alkatrazi cellája

Capone ebben a cellában töltött le egy rövidebb büntetést, amikor még bőven hatalma csúcsán állt. Ez a hatalom és kivételes helyzet meg is látszik a mai napig megtekinthető pazar berendezésen.

Hogy mikor és miért került ide, holnap este elmeséljük.

Élet a 20-as években

Sötét, vörös brokátanyag díszíti a pazar termet, a háttérben duruzsol a jazz, pislákolnak a fények és mindenütt tömör szivarfüst gomolyog. Ez a lokál. Egy titkos eldugott alvilági bár, ahol minden este töménytelen mennyiségben folyik a pezsgő és hatalmas halmokban áll a kaviár. Színes revük alkalmával a csinos és talán kissé számító énekes- és táncosnők fáradhatatlanul újra és újra a színpadra lépnek, hogy szórakoztassák a törvény elől megbújó vendégeiket. És ott van az örökké zsúfolt kaszinó! A kockaasztalok mellett vagy épp kártyaasztaloknál ülve, fekete kalapban, szivarral a kezükben, oldalukon drága szőrmebundába burkolt, drágakövekkel díszített csinos kísérőikkel állnak ők: a gengszterek.

Kétségtelen, a szesztilalom bevezetésével az alvilág legendás korszaka kezdődött az 1920-as évek Amerikájában. Al Capone bandájának világában elengedhetetlen a fényűzés, de nem ritkák a brutális leszámolások és kegyetlen farkastörvények uralkodnak Chicago utcáin. A bandaháborúkba a rendőrség nem mer beleszólni, korrupt és elnéző „ az olasz bandával” szemben, hol a jutalom hol az erőszak hatására, általában „sosem veszik észre” az alkoholt a poharakban.

A kor híres/hírhedt idézete: „Nem mi választottuk a gengszteréletet, a gengszterélet választott minket!” Nem vitatható, hogy az első világháború borzalmai és a rengeteg halál után, az emberek az ÉLET felé fordultak. A nők a háború alatt rájöttek mennyire erősek: a férfiak nélkül is. Sokkal szabadabb, bohémabb világ kezdődött, divat lett fiatalnak lenni, általános lett a nyomdafestéket nem tűrő káromkodás, a folyamatos dohányzás és a „titkos” alkoholfogyasztás. Az emberek rájöttek milyen rövid az élet és ÉLNI AKARTAK. Al Capone alvilági tevékenységét főképp három pillérre, a szeszcsempészetre, szerencsejátékra és a prostitúcióra építette ki. Készséggel kiszolgálta a kor társadalmának „bűnös igényeit”.

Darabunkban egy hét múlva megmutatjuk nektek az 1920-as évek könnyed, játékos Chicago- jának mesés világát, de betekintést adunk az e mellett élő súlyos, véres világba is előadásunkon. Várunk titeket sok szeretettel, hamisíthatatlan 20-as évekbeli hangulattal!

A maffia

Már csak egy hét maradt hátra előadásunkig, ezért itt az ideje fokozni a gengszter-hangulatot. Alábbi ismertetőnkben egy kis ízelítőt kívánunk nyújtani a maffia fogalmával és történetével kapcsolatban.

A közhiedelemmel ellentétben maga a ’maffia’ szó egyáltalán nem olyan régen vált ismertté a nagyközönség előtt: mindössze 1865-ben jelent meg először hivatalos olasz ügyiratokban, noha természetesen a jelenség, melyet vele illettek már korábban is létezett.Egyesek a maffia szó eredetét a régi szicíliai mafiusu szóra vezetik vissza, amely maga az arab mahjas (menedékhely) szóból ered. Az első bizonyítéka annak, hogy a maffia szót a láthatatlanul működő bűnszervezetekkel azonosítják Giuseppe Rizotto és Gaetano Mosca a palermói börtönben játszódó, bűnbandákról szóló I mafiusi di la Vicaria színdarabja volt. A bűnbandák és a mafiusi közötti összefüggést a cím hozta létre, mivel abban a korban a bűnbandák még viszonylag újdonságnak számítottak Olaszországban és Szicíliában. Ezek után nem meglepő, hogy maga a bűnözés e szervezett formája Olaszországból, elsősorban Szicíliából származik, és eredete egészen a középkorig nyúlik vissza amikor szerint a Maffia az elnyomás, a római és észak-olasz fennhatóság, és a külső invázió ellen lázadók csoportja volt, a XIX. századra azonban a maffia már gyűjtőfogalomként az egymással is rivalizáló bandákat jelentette, amelynek tagjai beszivárogtak a helyi majd a regionális politikai életbe is. Ezt az alvilági közösséget nevezték Cosa Nostrának, jelentése: „a mi dolgunk”, esetleg "a mi ügyünk".
A maffia tevékenysége az illegális vállalkozásokkal és kereskedelemmel állt összefüggésben pl. fegyver-, kábítószer-, cigaretta-, szervkereskedelem, prostitúció,pénzhamisítás, tiltott szerencsejátékok, rablás, zsarolás, korrupció…
A fasiszta uralom idején kezdődött meg a maffia üldözése, ekkor a szervezet több tagja külföldre menekült, többnyire az USA-ba, ahol rövid idő alatt a legnagyobb alvilági befolyásra tettek szert (ők voltak a híres „Öt Család” a Bonanno, a Profaci, a Gambino, a Genovese, és a Lucchese). Természetesen az amerikai olasz maffiába kezdetben csak szicíliai származású emberek tartozhattak, olyanok akiknek felmenőik szicíliaiak voltak, így a Cosa Nostra a maffia kivándorlásától kezdve amerikaivá is vált. Az Öt család bár ugyanannak a láthatatlan világnak a részei és irányítói, egymással gyakran háborúztak egyeduralmuk megszilárdításának érdekében, nem ritkán véres leszámolásokra került sor, ezért a legtöbb maffiavezér nem tudott éveken át stabil vezetői posztot betölteni, és csak kevesen haltak közülük természetes halált. Egyike a kevés ilyen szerencsés alvilági főnöknek Johnny Torrio, akinek belső köreibe tartozott maga Al Capone is. Meglátva benne a tehetséges, leleményes és törtető ifjút, Torrio visszavonulása után az akkor még csak 26 éves Al Capone kezébe tette ezer főből álló bandáját és háromszázezer dollárnyi forgalmú illegális kereskedelmét és csempészetét, ezzel alapozva meg a később hírhedtté vált „Sebhelyesarcú” alvilági karrierjét.