A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raszputyin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raszputyin. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 8., szerda

Raszputyin: Merénylet és legenda

1914 tavaszán az Orosz Birodalom egyre jobban sodródott a háború felé. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének június 28-án történt meggyilkolása az I. világháború kitöréséhez vezetett. Furcsa véletlen, hogy egy nappal előtte Raszputyin kis híján életét vesztette, amikor egy elmeháborodott nő hasba szúrta, miközben ezt kiáltotta: - Megöltem az Antikrisztust! – A sérülésből felgyógyult sztárec üzenetében figyelmeztette Miklós cárt, hogy minden áron el kell kerülni a háborút, amely csak „pusztulást, szenvedést… a könnyek egész óceánját és vérözönt” okozna. Raszputyin borzongató jóslatáról nem vettek tudomást s, az európai országok nagyobb részével együtt Oroszország is a vesztébe rohant. Két év múlva újra szárnyra kaptak híresztelések, miszerint „Isten embere” állítólag rábeszélte a cári párt, hogy kössenek békét Németországgal. Néhány nemes ekkor elhatározta, hogy megszabadítják Oroszországot a züllött szerzetestől.


Az összeesküvés vezére a 29 éves Feliksz Juszupov herceg volt a cár egyik unokahúgának férje. 1916. december végén Juszupov éjfél utáni vacsorára hívta palotájába Raszputyint. Amikor megérkezett a palotába, a herceg egy alagsori szobába vezette. Fent szólt a fonográf – az összeesküvés többi tagja gondoskodott róla, hogy azt a látszatot keltsék, mintha estély lenne a palotában.  Miközben Juszupov úgy tett, mintha a ház asszonyára várna, buzgón kínálta Raszputyint ciánnal mérgezett süteménnyel, s unszolta, hogy azt borral öblítse le, melyet szintén megmérgeztek. A herceg elképedve látta, hogy Raszputyinra egyáltalán nem hat a méreg.  Két és fél óra múlva a herceg elnézést kért mondván: felmegy megnézni, hogy tart-e még az „estély”. Megtárgyalva a dolgot a társaival, egy ruhájába rejtett pisztollyal tért vissza. Megkérte Raszputyint, hogy mondjon el egy imát a falon függő feszületre, majd közelről hátba lőtte. Az összeesküvők a szobába tódultak, közülük az egyik orvos megállapította, hogy halott. Már éppen gratuláltak egymásnak, amikor a sztárec kinyitotta szemét, talpra állt, feltámolygott a lépcsőn egyenesen ki az udvarra. A kapuig nem jutott el, mert az egyik összeesküvő ismét hátba illetve fejbe lőtte. A földre rogyott testet Juszupov egy bunkósbottal eddig ütötte, amíg az életnek már semmi nyoma nem maradt benne. Bebugyolálták egy ponyvába, megkötözték és egy léken át a befagyott Névába lökték. Raszputyin tetemét három nap múlva kifogták a folyóból, s megállapították, hogy a tüdejében víz volt, tehát még élt, amikor vízbe dobták.

Néhány mindenféle alapot nélkülöző beszámoló szerint a merénylők szexuális csonkítást is végeztek rajta: levágták a péniszét. A boncolás hivatalos iratai szerint azonban a helyén levő nemi szervet a gyilkosság során, vagy azt követően összezúzták. Juszupov herceg és merénylői köre ellentmondásos híreket terjesztett róla kinek volt ez köszönhető. Néhány ember szerint egy szobalány találta meg a levágott testrészt a gyilkosság színhelyén, aki meg is tartotta azt, amíg az 1920-as években egy Oroszországból Párizsba emigrált nők csoportjának birtokába nem került. Ezek a nők úgy imádták a szervet, mint egy termékenységi amulettet; egy fából készült ékszerdobozban tárolták. Amikor Raszputyin testvére, Marija tudomást szerzett erről, követelte, hogy szolgáltassák vissza neki. A „tárgyat” egészen 1977-ig őrizte, amikor is Kaliforniában meghalt. Marija halála után a „tárgyi leletet” rábízták egy aukciósházra, de a szakemberek hamarosan megállapították, hogy a tétel nem is egy pénisz, hanem valójában csak egy tengeriuborka. 

2004-ben, Igor Knyazkin, az Orosz Természettudományi Akadémia prosztata kutató központjának igazgatója Szentpéterváron megnyitott egy orosz erotikamúzeumot. Knyazkin állítja, hogy a kiállított tárgyak között lévő 30 cm nagyságú „tartósított pénisz” Grigorij Raszputyiné volt egykor, számos levéllel együtt, amit szintén kiállítottak. Knyazkin kifejtette, hogy a tételt egy francia műgyűjtőtől vásárolta meg 6600 euróért; valamint úgy véli, hogy már a puszta látványa is meggyógyítja az impotenciát. Azt nem tudni, hogy a pénisz valóban Raszputyin hímvesszője-e.

Egyes források szerint a gyilkosság során a péniszt nem vágták le, mert a boncolás, igaz összezúzott állapotban, de a helyén találta.

Juszupov herceg és a többi összeesküvő enyhe büntetést kapott, de volt, akit felmentettek közülük. Ám az utolsó szó mégis Raszputyiné volt: Élete utolsó hónapjában írt levelet a cárnénak, melyben megjósolta, hogy a cári család egyetlen tagja sem éli őt túl két évvel.

Raszputyin legendája a popkultúrában is tovább él, többek között a Boney M róla elnevezett méltán híres slágere is az életének és merényletének történetét őrzi:





Tárnok Krisztina

Raszputin: A „szent életű” szerzetes

Az ismeretlenség homályából bukkant fel egy magát szentnek kikiáltó férfi, aki az I. világháború előtti években teljesen befolyása alatt tartotta az orosz cárt, II. Miklóst és feleségét, Alekszandrát. A szent embert, Grigorij Jefimovicsot 1905-ben mutatták be nekik Miklós unokafivéreinek feleségei, akik szerint Grigorij rejtélyes gyógyító erővel bírt. A sztárec enyhítette a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevics szenvedéseit.

Grigorij Jefimovics 33-40 éves lehetett, amikor 1903-ban felbukkant Szentpétervárott. Apja szibériai paraszt volt, s falujában csak Raszputyinnak hívták, ami oroszul züllöttet jelent. Hírhedt volt ivászatairól, verekedéseiről és kétes erkölcsű nőkkel folytatott viszonyairól.  Ezek után néhány hónapot a helybeli kolostorban töltött. Utána sztárecnek, vándorremetének adta ki magát, ami azt jelentette volna, hogy szegénységet és magányt fogad, s életét annak szenteli, hogy enyhítse embertársai szenvedéseit, és vigaszt nyújtson nekik lelki bajukban. Ellenségei azonban később azt állították, hogy Raszputyin egy tiltott szekta, a hliszt tagja volt. E szekta híveinek vallásos buzgalma éjszakai orgiákban nyilvánult meg. Grigorij sajátos filozófiájában azt hirdette, hogy lelkünket úgy válthatjuk meg, ha először elmerülünk a bűn fertőjében, aztán bűnbánatot tartunk.


A nem éppen remeteként élő sztárec megtért bűnösként mutatkozott be a város egyházi személyeinek, akikre nagy hatást gyakorolt Raszputyin alázatossága, őszintesége és szónoki képessége, amellyel teljesen magával ragadta hallgatóságát. Aki személyesen ismerte Raszputyint soha többé nem tudta elfelejteni a szemét. Juszupov herceg, aki később végzetes találkára hívta Raszputyint „ragyogó, foszforeszkáló fénysugárhoz” hasonlította tekintetét. A francia nagykövet azt írta, hogy a szerzetes egyénisége teljes mértékben a szemében összpontosult. „Világoskék szeme színű szeme volt, de valami rendkívüli fény, vonzás és feneketlen mélység csillogott benne. Tekintete egyszerre volt szúrós és simogató, naiv és ravasz, távoli és átható.”

Az orosz forradalom számos legendája megemlíti Raszputyin szexuális képességeit, állítólagos méreteit vagy péniszének más rendkívüli jellemzőit. Orlando Figes azt írja: „Egy nő azt vallotta, hogy amikor először szeretkezett vele, az orgazmusa olyan heves volt, hogy elájult. Talán a szexuális potenciája is a természetfeletti képességekkel magyarázható. Raszputyin merénylője és állítólagos homoszexuális szeretője, Feliksz Juszupov azt állította, hogy Raszputyin vitézségét a terjedelmes, rücskös szemölcsnek köszönhette a péniszén, amely rendkívüli méretet kölcsönzött neki.”

Raszputyin az egyéniségében különös módon keveredő nyers érzékiséggel és másokra is átterjedő jámborságával az udvari hölgyek egész seregének olthatatlan rajongását vívta ki. A cárevics betegágyánál tett éjszakai látogatásait követően legodaadóbb híve Alekszandra cárné lett, aki elnézte Raszputyin szégyenletes életmódját, s az a pletyka járta róluk, hogy viszonyt folytatnak. A cári pár eleinte csak Raszputyin csodával határos gyógyító erejét vették igénybe fiuk érdekében, ám Miklós cár és neje hamarosan államügyekben is hallgatott rá. Mikor befolyása mindenki számára nyilvánvalóvá vált, Miklós közeli rokonai rávették a cárt, hogy száműzze a fővárosból Raszputyint, ez a száműzetés azonban nem tartott sokáig.




Tárnok Krisztina

2015. április 1., szerda

Romanovok: film- és könyvajánló

Elkezdődött a tavaszi szünet, vele együtt április is, így itt az ideje, hogy velünk együtt már önök is elkezdjenek ráhangolódni az előadásra. J

Az alábbiakban olyan filmeket ajánlunk, amelyek a darab előzményeibe vezetnek be.


Romanovok - Egy cári család (Romanovi: Ventsenosnaya semya)
- orosz filmdráma, 2000

"Egy olyan filmet szerettünk volna készíteni a nézőknek, amely egy konkrét történelmi háttér lehető legpontosabb tárgyi megjelenítésével szól a szeretetről. A cselekmény 1917 februárja és 1918 júliusa között játszódik. Azzal foglalkoztunk, hogy feltárjuk, milyen jelleme volt az uralkodónak, feleségének, gyerekeinek. A nézők bizonyára jól tudják, mi történt az orosz cári családdal, de emberi arcukat annál kevésbé vagy egyáltalán nem ismeri. Reméljük, hogy a film megtekintése után az emberek megértik a történelmi folyamat minden dimenzióját." (Gleb Panfilov, rendező)




Raszputyin (Rasputin: Dark Servant of Destiny)
- amerikai történelmi dráma, 1996

Az Alan Rickman és Ian McKellen szereplésével több Emmy és Golden Globe díjat is elnyert film a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevics elbeszélésében eleveníti meg, hogyan került gyógyítója, Raszputyin egyre közelebb a cári családhoz, és hogyan okozta vesztét túl nagyra növő befolyása az udvarban. A hangsúly azonban nem helyeződik kizárólagosan a címszereplőre, a filmből a cári család életének utolsó éveit és az események történelmi hátterét is megismerhetjük.








Cárok végnapjai (Nicholas and Alexandra)
- angol filmdráma, 1971

A látványért és jelmezekért két Oscarral díjazott film a Romanov család belső életébe enged betekintést, ahogy a cári házaspár mindennapjait beárnyékolja egyetlen fiuk vérzékenysége. A súlyos titok eltereli a cár figyelmét a birodalom gondjairól és a háború veszélyiről, ami egész dinasztiájára végzetes következményekkel jár.



Raszputyin (Raspoutine)

- francia-orosz életrajzi dráma, 2011

Egy szibériai muzsikot, Raszpuyint (Gerarg Depardieu) a cári család elé visznek, hogy állítólagos, csodálatos gyógyító képességeivel meggyógyítsa a súlyos vérzékenységben szenvedő cárevicset. Az udvar belső körei nem nézik jó szemmel a „sátáni muzsik” egyre növekvő befolyását, és igyekezetét, hogy Oroszországot a háborún kívül tartsa, így elhatározzák, hogy meggyilkolják.



Azoknak, akiknek olvasni is lenne kedve a témában, ajánlunk 2 magyar nyelvű, és 2 csak angolul megjelent könyvet.



Luc Mary: A Romanovok utolsó napjai - Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

(2009)

Ezt a könyvet csak annak tanácsos elolvasnia, aki nem szereti a meglepetéseket, mivel fény derül benne mindenre, amivel darabunkban foglalkozunk. A könyv a cári család utolsó fogságban töltött napjait, kivégzését, és az azt követő találgatásokat mutatja be, egészen a 2008-as végső lezárásig.




Gudrun Ziegler: A Romanovok titka
(1999)

Zeigler könyvében izgalmas ábrázolásban meséli el a Romanov dinasztia ármányokkal és ellentmondásokkal teli, több mint háromszáz éves uralkodásának, tündöklésének és bukásának históriáját.







Helen Rappaport:

The Romanov Sisters: The Lost Lives of the Daughters of Nicholas and Alexandra
(2014) - New York Times Bestseller

A Romanov nagyhercegnők koruk legünnepeltebb hölgyei voltak.  Rappaport bestsellere leveleik és naplóbejegyzéseik segítségével bemutatja, hogy a szentimentális és idealizált képen túl, amit a világ tragikus haláluk óta festett róluk, II. Miklós cár lányai intelligens, jó ítélőképességű, komoly nők voltak, akik felfogták a körülöttük zajló események súlyát.




Helen Rappaport: Ekaterinburg: The Last Days of the Romanovs
(2009) – UK bestseller

Rappaport korábbi könyve megrendítő módon mutatja be a cári család életének utolsó 13 napját, egészen a legutolsó órákig és a Jakov Jurovszkij általi kivégzésükig visszaszámolva.







Sáray Dorottya