Ezek vagyunk mi! - Dr. Kisteleki Károly

Dr. Kisteleki Károly

Kedvenc...

...szín: hol éppen melyik: most éppen a zöld, a lila, de általában szeretem a színeket, kivéve a feketét, a barnát és főként a szürkét 

...film: Cabaret 

...könyv: Thomas Mann: A varázshegy

...idézet: olyanom nincs

1. Hogyan fogalmazódott meg benned a Perjátszó Kör ötlete?

 Húúú...hát abszolút spontán jött egy "Fasiszta államkormányzatok Európában" c. Fakultatív féléves kurzus végén, amikor a Nürnbergi pert (szintén spontán ötlettől vezéreltetve) dokumentumjáték-formában előadattam az egyik órán 7 önként jelentkezővel. Annyira jól sikerült a performance, hogy a jegybeírás után megpendítettem ennek a 7 embernek, hogy nem lenne-e kedvük csinálni  "mondjuk egy Perjátszó Kört, ahol híres történelmi pereket dolgoznánk fel és adnátok elő" (idézet akkori önmagamtól). Igent mondtak és még szeptemberben is akarták: ők lettek a PK alapítói és első "hivatalos" előadásunk, a Jeanne D'Arc perének összerakói és előadói...

2. Ha az alakuláskor megkérdezte volna tőled valaki, milyennek képzeled a PK-t a 2012/2013. tanévben, ilyennek láttad volna? Ha nem, miért nem? 

Abszolút nem hittem volna ezt...Amikor elindultunk, igazából fogalmunk sem volt pontosan, hogyan szeretnénk megtölteni valós tartalommal azt, hogy történelmi pereket adunk elő. Az első 3 előadás ezért még eléggé útkeresős volt és inkább dokumentumjáték-szerű, amit megspékeltünk filmbejátszásokal, power point-betétekkel és a performance végén a jelen lévő közönséggel még beszélgettünk is az előadás tárgyát képező perről és korról. Két vízválasztó volt: az első Danton-per, amikor már egyértelműen a színházias irányba fordultunk és közönségileg teljességgel kinőttük az addigi "színpadot", az egyetem A/14-es előadóját (92 fő préselődőtt be erre az előadásra!!!); a második Rubicon pedig az "Ezerkilencszázötvenhat" c. kétfelvonásos perjátékunk, amit 2006-ban, '56 50. évfordulójára készítettünk és ebből az alkalomból megkaptuk az előadásra a Kar Dísztermét. Azóta ottragadtunk:-)

3. Voltak/vannak kedvenc előadásaid? 

Most az a sablonszöveg jön, ami amúgy teljességgel igaz: mindegyik másért emlékezetes számomra 

4. Melyik az a sztori, amit a legszívesebben látnál egy elkövetkezendő perjáték keretében?

Azt, amit a tagok megírnak - merthogy így születnek a forgatókönyvek és eddig szerintem mindig jó anyagba nyúltak be a szerzők

5. Idézz fel egy kedves emléket (vicces, megható pillanatot, emlékezetes bakit) egy előadással kapcsolatban!

Az Eichmann-dosszié első előadásán, ami az alapítók búcsúelőadása volt, nagyon rosszul álltunk, egész egyszerűen szó szerint imádkoztam az előadás előtt, hogy csak a Jóisten segíthet elkerülni a csúfos bukást. Az elkeseredésem csak fokozódott, amikor megláttam a közönség hatalmas tömegét: totál teltház, karzat is telve + még az ablakmélyedések is fullig emberekkel. Aztán elkezdődött az előadás - és "angyal szállt át"...Minden összeállt, mindenki sziporkázott, a nézők frenetikusan tapsoltak a végén, sokan könnyeztek - no comment...

6. Honnan merítesz inspirációt a rendezéshez? (Károly, mint afféle „primus inter pares” rendezi a darabjainkat – a szerk.) 

Hát megint nem leszek túl eredeti, de legalább őszinte: a Csapattól. Nem képzelem magam igazi rendezőnek, hanem inkább "összerendezgetőnek", aki az egyéni munkákkal kidolgozott karaktereket, jeleneteket összerendezgeti. Ebből következően nem rendezői diktatúra van nálunk mint egy "normális" színházban, hanem közösen rakjuk össze a darabot. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének instrukcióim a szereplőkhöz, de ha valakinek a társulatból van ötlete, az nyugodtan mondhatja (mondja is:), kipróbáljuk és mindig a legjobb ötletet tartjuk meg.

7. Ha lenne bakancslistád, mi lenne az első három pont rajta?

 Na, ezen még soha nem gondolkoztam, úgyhogy most sorrendiség nélkül imprózok: Tigrisgondozó, Szamuráj kard kovács és vívómester, egy nagy táncshow koreográfus-rendezője 

8. Ha nem lenne a perjátszó kör, miben lenne más az életed? Más lenne egyáltalán?

Szeretem ezt a közösséget, hiányozna...

9. Kiknek ajánlod a perjátszó kört? 

Kinek nem ajánlanám? Olyan nincs:-)

10. Ha egy rajongód meg akarna lepni valamivel, minek örülnél? 

Ha egy előadáson egy transzparenst mutatnának fel a színpadon játszóknak "PK, szeretünk Benneteket!!!"

Tudtad-e...? 1. rész

Ismét egy hagyományteremtő kezdeményezés itt, a PK blogján: indul a "tudtad-e?"!

Tudtad-e, hogy

• ...a PK nem hivatalos himnusza a Queen-től a Don't stop me now?
• ...a PK már 7 éves?
• ...hagyományosan minden előadás előtt túrórudit eszünk? :)
• ...a próbákon való fegyelem megtartása érdekében pénzbírságot alkalmazunk, és az ebből származó bevételt egy rózsaszín malacperselyben gyűjtjük?
• ...az ügyészség eredetileg 25 ezer (!) évnyi szabadságvesztést akart kiróni Al Capone-ra, ám végül csak 11 évet kapott?
• ...Eichmann perében az eredeti vádbeszéd 10 órás volt? (és nekünk ezt kellett lerövidíteni!)
• ...a "Marie Antoinette élete és pere" című darabunk jelmezeihez 47,5 méter, a Danton perhez pedig 11,5 méter anyag fogyott el?
• ...a Bibó pert adtuk elő eddig legtöbbször, szám szerint hétszer?
• ...Marie Antoinette kék magassarkú cipőt viselt, amikor kivégezték?
• ...a valaha volt és jelenlegi tagok száma eléri az ötvenet?

Rövidhír!

Az origo.hu friss cikkében számol be arról, hogy XVI. Lajos vérével átitatott zsebkendőt azonosítottak. A cikk érdekes, kitér arra a folyamatra, hogyan került a vér a textilre, mi történhetett vele ezidáig és azt is megtudhatjuk belőle, milyen módszerrel tudták azonosítani a királyi DNS-t, szóval érdemes elolvasni! :) A cikk ide kattintva érhető el.

Kiss Gergely XVI. Lajos szerepében, és maga XVI. Lajos

Ezek vagyunk mi! - Szegi Péter

Szegi Péter György

Kedvenc...

...szín: zöld

...film: Roman Polanski: Carnage, Forest Gump, Üvegtigris, és még pár száz

...könyv: Ken Follett: Katedrális, Madách Imre: Az ember tragédiája

...idézet: „If there’s a will, there’s a way”

1. Miért jelentkeztél a perjátszó körbe?

A színjátszás a legfontosabb kikapcsolódási pont, legnagyobb szenvedélyem. Mindig kell és mindig taszít. Régóta elhatároztam, hogy nem leszek színész, de hobbinak mindig megmarad.

2. Ilyennek képzelted a perjátszó kört? Ha nem, miért nem? 

:D Nem. Azt hittem, hogy egy teljesen profi, funkciókat tekintve tagolt, évszázados hagyományokkal rendelkező, szigorúan működő színház.
Ehhez képest egy nagyon színes, felszabadult, barátságos, végtelen lehetőségeket, önmegvalósítást felkaroló és ötletekre nyitott közegbe csöppentem, ahol viszonylag rövid időn belül új és fontos barátságokat kötöttem. 

3. Melyik szerep volt a kedvenced? Ki az, akit szívesen eljátszanál? 

Az Eichmann perben, Peter Malkin a moszad tisztje, Eichmann elfogója volt az eddigi kedvenc szerepem. Erős, indulatos, ordítós, feszült jelenet, egy kimért, ellensúlyozó gonosszal.  Eddig  mindegyik szerepemet élveztem, szívesen bújtam a szereplők bőrébe. Azt hiszem, hogy a rendező feladata az , hogy kiossza a szerepeket, a színészeknek pedig, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőle. Na jó, ha már muszáj választani, akkor örömmel eljátszanék egy álszent kígyót, egy hatalmával visszaélő aljas földesurat vagy főnököt, vagy egy elmebeteget.

4. ...és melyik előadás volt a kedvenced?

     Szerettem az Al Caponet, mert az volt az első darab, amiben játszottam. Olasz maffia vezér öccse, USA, alkohol, 20th’s, girls, guns, blues...

     Szerettem az Eichmann-t, mert egy nagyon erős jelenetem volt, sikerült eltalálnom az ügynök karakterét.
     Szerettem a Marie Antoinette-t, mert egy szervezkedő, álszentet játszhattam.
     De talán a legjobban azt az egy alkalmat élveztem, amikor a Bibó perben fröcsögő, hithű, elvakult kommunista ügyészként verhettem az asztalt Bibó Istvánnal szemben.

5. Idézz fel egy kedves emléket (vicces, megható pillanatot, emlékezetes bakit) egy előadással kapcsolatban! 

Al Capone előadás kezdete előtt 15 perccel még utoljára összepróbáltunk egy jelenetet, ami olyan jól sikerült, hogy az elrepülő „baseball” ütő széttörte az asztalon lévő kristálypoharakat. Gyorsan felszedtük, összesöpörtük és kezdődhetett az előadás.
Az Eichmann perben egy viszonylag hosszú jelenetem volt Laczó Balázzsal, sok szöveg, hosszú mondatok. Sokszor összepróbáltuk, és meg is volt a logikai sorrend, de az előadáson az egyes egységeket teljesen felcseréltük. Károly tépte a haját és kereste a szövegben, hogy hol tartunk, „miket beszélnek ezek a színpadon”, de megvolt az összhang, nagyon figyeltünk egymásra, a közönségnek semmi sem tűnt fel, és szuper jó lett a jelenet.

6. Honnan merítesz inspirációt egy-egy karakter megformálásához? 

Az író és a rendező instrukciói a legfontosabbak, mindig az a kiinduló pont. Aztán általában egyszer átolvasom a darabot, megfigyelem, hogy mi a funkciója az én szereplőmnek, hogyan befolyásolja, hogyan illeszkedik az egész darabba. Számomra nagyon adja magát a szöveg is. Mit mond, hogyan mondja? Volt már, hogy utána olvastam, de inkább csak az adott kornak, amiben játszunk. Aztán, ha van építő jellegű kritika változtatok!

7. Ha lenne bakancslistád, mi lenne az első három pont rajta? 

1: Rio de Janeiro, 2: ez hülyeség, 3: ez perverz , Na jó valószínűleg tartanék egy olyan házibulit, amire mindenkit meghívnék, akit kicsit is kedvelek. (szóval érdemes Petivel barátkozni! - a szerk.)

8. Mik a terveid jogászként? / Mint végzett jogász, hogy látod, mit adott neked a perjátszó kör? 

Jogászként mindenképpen szeretnék visszaadni valamit a társadalomnak, abból a sok jóból, amit az élettől kaptam. Szeretnék egy nemzetközi jogi irodában dolgozni és utazni. Persze egyenlőre még teljesen ködös, hogy mi lesz velem 4-5-20 év múlva, de azt tudom, hogy nagyon okos emberek oktatnak, okos emberekkel vagyok körülvéve, és színészi vágyaimat is ki tudom élni a Pk-ban.

9. Kiknek ajánlod a perjátszó kört? 

Ajánlom azoknak, akik tagjai voltak a középiskolás színjátszó köröknek, azoknak, akik mindig akartak, de valahogy nem jött össze, és azoknak, akik soha sem voltak tagok, de most kipróbálnák. Azoknak, akik tudnak énekelni, akik tudnak szöveget/verset/drámát írni, aki indult életében vers-és próza mondó versenyen vagy Zrínyi Ilona matekversenyen, aki szépen rajzol, finoman süt, ügyesen pakol székeket... mindenkinek, aki érez magában kreatívitást, ötletességet, amit kamatoztatni tud a Perjátszó Kör bármely területén. Ezen nem kell sokat gondolkodni, itt bárki és mindenki megtalálja a helyét, szívesen látjuk! 

10. Ha egy rajongód meg akarna lepni valamivel, minek örülnél? :) 

Jujj, ez nagyon izgalmas.. Nekünk a legnagyobb elismerés a taps, az ováció.

Személy szerint a legjobban az előadás végén történő: - „Gratulálok, nagyon jó voltál!” -mondat az, amiért megéri ezt csinálni! 

Ezek vagyunk mi! - Kohári Réka

Kohári Réka

Kedvenc...

...szín: vannak szeretem és nem szeretem színek, de kifejezett kedvencem nincsen, legfőbb szeretem színek a piros, lila, fekete, arany, ezüst, legfőbb nem szeretem színek a citrom, narancs, kék.

...film: megintcsak, szeretem, nem szeretem filmek, szeretem legyen mondjuk a Csodálatos Júlia, August Rush, Zongorista, nem szeretem a francia filmeket

...könyv: szeretem könyvek: Virágot Algernonnak, Zola összes, Egy őrült naplója, Barackvirág, Az ötödik Sally, Egy rém ronda vörös barakk amerikában

...idézet: idén éppen: "It is never too late to be what you might have been." /George Eliot/

1. Miért jelentkeztél a perjátszó körbe?

Alapvetően a társaság miatt, nomeg a játék: szavakkal, jelmezekkel, arckifejezésekkel, emberekkel. 

2. Ilyennek képzelted a perjátszó kört? Ha nem, miért nem? 

Sokkal jobb, színesebb, mint amilyennek képzeltem. Ez a hely a zárt osztály piedesztálja a legjobb értelemben: mindenki elépesztően erős személyiség, általában élesen különbözően. A helyzetek, ez ebből fakadó reakciók kiszámíthatatlanok, olyan poénok csattannak sorozatosan, amin hónapokkal később is önkívületi állapotban nevetek. Azt hittem, nyitott, normális emberekkel leszek körülvéve, ehelyett imádnivaló idiótákat kaptam :)

3. Melyik szerep volt a kedvenced? Ki az, akit szívesen eljátszanál? 

Kedvenc szerepem eddig Madame Dubary volt ;) Amelyik szerepért pedig megvesznék az Velma Kelly /Chicago/, bár ebben Richard Gere-nek is jelentős szerepet tulajdonítok.

4. ...és melyik előadás volt a kedvenced?

 Kedvenc előadás az első Eichmann per volt, mert nézőként láttam, még "külsősként". Az alatt a per alatt vonzott bűvkörébe a perjátszókör szelleme, frenetikus színészi alakítások, kimunkált forgatókönyv, lehengerlő előadás. Backstage-ből minden más, jellemzően szétizgulom magam.

5. Idézz fel egy kedves emléket (vicces, megható pillanatot, emlékezetes bakit) egy előadással kapcsolatban! 

A Pécsi Fráter per viszi a prímet, ahol közvetlen a jelenetem előtt olyan párbeszédet folytattunk, hogy járni alig tudtam és már az összes arcizmom sajgott a nevetéstől. Iszonyatosan koncentráltam a színpadon, hogy jelenetben maradjak, majd az első napirendi pontnál - ahol a küldönc elfelejtett bejönni - megszűnt az ellenállás.

6. Honnan merítesz inspirációt egy-egy karakter megformálásához? 

Alapvetően rendezői instrukciókból, a többiek véleményéből és magamból. Szükség szerint rákeresek interneten a figurára, de a létező kismillió feldolgozás következtében ez tévútra is viheti az embert.

7. Ha lenne bakancslistád, mi lenne az első három pont rajta? 

Van bakancslistám, de az első három pontja nem publikus (még magamra vonnám a hatóságok figyelmét :)). Mindenesetre az első tízben van: látni az északi fényt, megölelni egy óriáspandát, megnyerni egy gyorsulási versenyt.

8. Mik a terveid jogászként? / Mint végzett jogász, hogy látod, mit adott neked a perjátszó kör? 

Jogászi terveim épp alakulóban, még minden relatív. Amint abszolút leszek, tervezek.

9. Kiknek ajánlod a perjátszó kört? 

Az életteli, kritikai irányvonalat követő egyéniségeknek, akik épp annyira szeretnek komolykodni mint bohóckodni, és a jogban nem csupán a sztereotípiákat látják.

10. Ha egy rajongód meg akarna lepni valamivel, minek örülnél? :) 

Egy szál vörös rózsának, ami taps alatt repül fel a színpadra :) Meg szeretnék egy repülő rózsaszín pónilovat.

Évértékelő :)

Ismét eltelt egy esztendő. Így év végén szokás, hogy az ember számot vet az elmúlt év történéseivel, összegzi, hogy mit ért el az elmúlt évben. Az elmúlt másfél évben, mint a Perjátszó Kör alelnöke tevékenykedhettem, és ezzel a kis írással szeretnék búcsúzni tőletek, mint alelnök, főleg, ha a mai "Ezek vagyunk mi!" rovat szereplője is épp én lehetek. Mókás év végi véletlen. 

A 2012-es év nagy változásokat hozott a társulat életében. Jelentős, de rendkívül pozitív változásokat, aminek az alfája ti voltatok, a közönség. Ennek okán először is szeretnék köszönetet mondani mindannyiótoknak  akik eljöttetek egy-egy előadásunk. Remélem, hogy valóban minden alkalommal tudtunk nektek újat mutatni. Minden, amit elértünk nem jöhetett volna létre nélkületek. Több alkalommal volt szerencsém a folyosón elhaladva, órára várva hallani egy-egy foszlányt a beszélgetéseitekből, amikor épp az előző napi darabot beszéltétek meg barátok, barátnők egymás között, vagy amikor többen, számomra addig idegen emberek jöttek oda gratulálni az előző napi darabhoz. Ezek azok a pillanatok, amikor úgy érzi az ember, hogy valóban érdemes csinálnia, amit csinál, és az egész nem kidobott idő. Ezek azok a pillanatok, ami a valódi motivációt jelenti sok esetben egy-egy újabb darab megtervezésekor.

Elmondhatjuk, hogy a 2012-es évben a Perjátszó Kör kinőtte az egyetemünk ódon falait. Rögtön, az év elején kaptunk egy felkérést, hogy adjuk elő a Bibó aktát az ország több jogi karán, kéz a kézben járva az Állam – és Jogelméleti tanszék, és Zsidai Ágnes professzor asszony által szervezett Bibó 100 kiállítással együtt. A „turné” első állomására február 29-én került sor Pécsett (PTE-ÁJK), majd ezt követte március 22. Szeged (MTA Székház), majd ősszel szeptember 21. Debrecen (DE-ÁJK), végül universitasunk Aula Magnájába visszatérve szeptember 28-án a Kutatók Éjszakája hivatalos programjaként került bemutatásra a darab. Hagyományainkhoz híven mindkét félévben két-két előadást sikerült tartanunk: tavasszal a kivégzés évfodulójához kötődően felelevenítettük az Eichmann dosszié című darabunkat, melyet áprilisban a Bálint házban is előadtunk az érdeklődő közönségnek. 

Az ősz folyamán végre sikerült megvalósítanunk egy régen dédelgetett álmunkat azzal, hogy egy valódi, tematikus félév keretében a Francia forradalomra emlékeztünk. Először október 16-án, kedden, a Marie Antoinette élete és pere c. darabbal, amely bemutatót a tragikus sorsú királyné halálának évfordulójára időzítettünk. A félév során maradva a már kitalált kerethez átdolgoztuk, és felelevenítettük egy, az ősidőkből származó darabunkat, amely a Perjátszó Kör pionírjainak előadásával láthatott utoljára 2006-ban a nagyérdemű: november 21. Danton pere.

Idéntől már elmondhatjuk, hogy van saját jelmeztervezőnk, és fotósunk is. A Marie Antoinette per során csatlakozott a csapathoz, és vált oszlopos taggá Szamosi Mariann, akinek sok szép jelmezt köszönhettünk az elmúlt előadások során. Valamint ki kell emelnünk állandó fotósunkat, aki már elmondható, hogy a csapat szerves alkotóelemévé vált, és előadásról előadásra jobbnál jobb képekkel örvendeztet meg nem csak minket, hanem titeket is: Selymes Ádám, fényművész (www.adamselymes.com).

Az ősz folyamán részt vettünk egy pályázaton a Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány szervezésében '56os emlékműsor összeállítására, ahol különdíjat nyertünk, valamint a kuratóriumi tag, Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke vendégül hívta a csapatot az országgyűlésbe. A parlamenti körtúrán és ebédre 2012. november 6-án került sor. 

Az év egyik legnagyobb újítása volt, hogy hosszas tervezgetés után elindult a blogunk, ahol könnyedebb stílusban, több alkalommal jelentkezünk mindenféle, a perjátszóhoz kapcsolódó dolgokról. Kattintsatok ránk minél többször!

Szokásainkhoz híven decemberben tartottunk egy kis karácsonyi évadzáró ajándékozós partit, amiről kis képes anyagot korábban olvashattatok az oldalunkon. 

A csapatot érintő évvégi örömhírről is beszámolhatok: indultunk a Reelweb által meghirdetett honlap pályázaton, ahol sikerült elnyernünk a pályázat fődíját, egy általuk készített honlapot, tárhely és domain ügyintézéssel együtt. Reméljük, hogy az elkészülő honlap elnyeri majd a tetszéseteket!

Az évadot ellenben nem zártuk le ezzel az előadással. Többszöri kezdeményezésre, hosszú egyeztető munka eredményeként elhatároztuk, hogy a színvonalasabb előadások elősegítése érdekében (ha már jogi egyetemen vagyunk) egyesületté alakulunk (jelenleg bejegyzés alatt). November végén megtartottuk hivatalos alakuló ülésünket, ahol új vezetőséget is választott a csapat. Köszönöm, hogy az elmúlt másfél évben alelnökként segíthettem a PK munkáját. Emellett azonban amiben tudom, segítem a csapat működését, hogy a továbbiakban is az egyetem egyik legsikeresebb önszerveződő közössége maradhassunk.

Sikerekben gazdag, utóvizsga mentes új évet kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel:

Berecz Sándor

a PK leköszönő alelnöke

Ezek vagyunk mi! - Berecz Sándor

Berecz Sándor

(rajongóknak Alexander von Berecz)

Kedvenc...

...szín: Mélytengerkék

...film: Amélie csodálatos élete

...könyv: Nincs kedvenc/nem volt még könyv, amit kétszer olvastam volna. Inkább nagyon jó olvasmányélményeim vannak, de arról máskor. :)

...idézet: „ Nem tudok semmit, de rendületlenül hiszem, hogy a kegyetlen csodák ideje nem múlt el." (Stanislaw Lem: Solaris)

1. Miért jelentkeztél a perjátszó körbe?

Anno egyik instruktorom ajánlotta Gólyatáborban (aki maga is PK-s volt), és elég jó mulatságnak tűnt, hát jelentkeztem. Azóta változott a véleményem, mert valóban jó mulatság, nem csak annak tűnik. :D

2. Ilyennek képzelted a perjátszó kört? Ha nem, miért nem? 

Mint az egyik régi róka, régóta látom a PK-t, és azt kell mondjam, hogy az elején voltak "illúzióim", hogy milyen lehet, de az évek során egyre jobban összerázódott a csapat, és mára valóban olyan lett, amilyennek az elején elképzeltem. :)

3. Melyik szerep volt a kedvenced? Ki az, akit szívesen eljátszanál? 

Alhponse Capone. :) Egy négert vagy ázsiait szívesen alakítanék...

4. ...és melyik előadás volt a kedvenced?

 Az Al Capone akta, színészileg ott kellett a legtöbbet dolgozni a karakteremen.

"Itt vér fog folyni..."

5. Idézz fel egy kedves emléket (vicces, megható pillanatot, emlékezetes bakit) egy előadással kapcsolatban! 

A Fráter per pécsi előadásán történt, hogy az egyik jelenetben, ahol Ferdinánd király a tanácsadóival beszélt, Helgának be kellett mennie, mint követ, és az írnoknak szavába vágni. Ennek ellenére a színfalak mögött kellemesen beszélgettünk, mire hirtelen (kb 1-2 perccel azután, hogy be kellett volna mennie) Helgának hirtelen felcsillan a szeme: "Én most jövök, nem?", és beviharzott a színpadon addig tanácstalanul állók közé.

6. Honnan merítesz inspirációt egy-egy karakter megformálásához? 

Próbálok minden alkalommal utánaolvasni, hogy milyen személyiség lehetett az adott szereplő, majd az eddigi könyv, film, színház és zenei élményeimből összehozni valamit. Aztán vagy sikerül, vagy nem. 

7. Ha lenne bakancslistád, mi lenne az első három pont rajta? 

Van bakancslistám, de folyamatosan változik teljesítés sorrendjében. Jelenleg: 1. éjjel, holdfényben, hóesésben megcsókolni a világ legszebb nőjét ;) 2. vodkázni Szentpéterváron 3. leborotválni Szedlák Levente fejét... :)

8. Mik a terveid jogászként? / Mint végzett jogász, hogy látod, mit adott neked a perjátszó kör? 

 Egyetem utánra egyelőre tervezni sem merek. :D Amit a PK adott: a személyiségemhez sokat hozzátett, nincs lámpalázam, vizsgadrukkom, és sokkal jobban teljesítek bármilyen szokatlan szituációban, mit korábban. A legemlékezetesebb az volt, amikor egyik szóbeli vizsgán sikerült annyira határozottan elmondanom az egyik témakörnél a tételhez tartozó csoportosításokat, hogy az épp vizsgáztató tanárt is elbizonytalanítottam, és mielőtt ismét rákérdezett volna, azért a tankönyvben leellenőrizte. :) 

9. Kiknek ajánlod a perjátszó kört? 

Ilyenkor jön a sztenderd szöveg: "Mindenkinek, aki szereti."

10. Ha egy rajongód meg akarna lepni valamivel, minek örülnél? :) 

Ha van rajongóm, akkor annak, ha rám köszönne, és elbeszélgetne velem 15 percet. :)