Indulunk a Pannon UniFest-en! :)

A jubileum nem csak az évek száma miatt mérföldkő számunkra: most érkezett el az alkalom, hogy a Perjátszó Kör egy versenyben is megméresse magát.

Október 17-én, szombaton, 17:00-kor lépünk fel a Pannon UniFest zsűrije előtt, egyetemi színpad kategóriában.

Szurkoljatok nekünk! :)

Ha valaki pedig épp arra jár, meg is nézhet minket (regisztráció ellenében) és többi kategória indulóit is. :)

Helyszín:
Latinovits - Bujtor Játékszín, 8200 Veszprém, Iskola u. 2.

https://www.facebook.com/events/306064082851003/307063482751063/

Regisztráció (már csak 28 hely van)
http://pannon-unifest.com/elte-ajk-perjatszo-kor-eloadasa/

Pannon UniFest
https://www.facebook.com/events/565854700235211/
http://pannon-unifest.com/

A szálemi boszorkányperek és az első igazi felvételi

Nyolc éve a "Szálem" volt az első perjáték, amiben szerepeltem, ezért mindig is a számomra legemlékezetesebb darabok egyike marad.

A Perjátszó Kör ebben a félévben tartott először igazi felvételit. A gólyatáborban elhangzott ismertető felkeltette az érdeklődésem, annak ellenére, hogy nem szerettem volna játszani. A jelentkezési lapon különböző rubrikák szerepeltek a "Milyen szerepben tudnád magad elképzelni" kérdés alatt, így bejelöltem a szövegírót és a kreatív ötletgazdát.  A felvételin kiderült, hogy nincs olyan, hogy valaki nem játszik (ez azóta is igaz, pl. Mariannra a jelmeztervezőnkre is :D). Így hát egyből a színpadra kerültem, szövegkönyvet írnom pedig csak 8 év után sikerült. :D

A felvételi azóta is hasonlóan zajlik, mint akkor, azzal a különbséggel, hogy bemutatkozás után kérünk már egy hozott verset vagy prózarészletet (de azt se küldjük el, aki énekelni kezd. :) ), érvelni pedig megadott témában kell. Ezt követi egy régi dialógusunk párban történő előadása. Ezután a jelen lévő tagok szavaznak arról, kit szeretnének a csapatban látni. Amire az utóbbi években leginkább figyeltünk az a beszédstílus, az improvizációs készség és a jelentkezőkben bujkáló csapatszellem.

Thriller tánctanulás a Halloween bulin

A Szálemi boszorkányperek azt hiszem, nem csak számomra kedves, hiszen a sok női szerep viszonylag ritka jelenség a történelmi perjátékoknál. Sokszor emlegetem az első szerepemet "hörgős földön fetrengésként", hiszen a megátkozott, megszállt fiatal lány karaktere pontosan ezt követelte meg. Nem sejtettem, hogy valamibe, ami oktató jellegű, ennyi sikítás és indulat fér. Nagyon élveztem. :D Ebben a darabban mindenki egy kicsit kitombolhatta magát, boszorkányként, áldozatként vagy véresszájú kihallgatóként. Sötét hangulata pedig tökéletes őszi darabbá teszi a Szálemet, ezért is adtuk elő még kétszer ősszel, egy alkalommal Halloween bulival kísérve.

dr. Sáray Dorottya

Ezerkilencszázötvenhat

"... igazán akkor dőlt el a PK színjátszáshoz közelítő perjátszási stílusa, amikor 2006-ban 1956 50. évfordulójára készített "1956" c. 2 felvonásos perjátékunkra a dékántól megkaptuk az Aula Magnát. Tudtuk, ha ez az előadás sikeres lesz, akkor innentől kezdve ezt a termet megszerezhetjük folyamatos játszóhelynek. És sikerült...A nézők között volt több '56-os veterán is  (akiket meghívtunk) és nemcsak ők könnyeztek az előadás végén…”  (Kisteleki Károly)

Négy évvel később, a forradalom 54. évfordulója alkalmából is felkért minket a karvezetés, hogy a kari megemlékezést színesítve adjuk elő újra a darabot.

Danton, "A Perjátszó Kör frenetikus előadása"

Egy 2006-os Jurátus cikk Danton perének első előadása utánról:


"Danton

A Perjátszó Kör frenetikus előadása

A márciusi Danton-előadás oly sikeres fogadtatásban részesült, hogy meghívták a Kört a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának Dísztermébe egy újabb előadásra. Így, aki esetleg lemaradt a múltkor, vagy még egyszer élvezni szeretné a tagok csodálatos játékát, jöjjön el május 10-én, szerdán este 6-ra a PPKE-JÁK Dísztermébe.

Az újabb előadáson ismét hallhatjuk Danton (Vajda Viktor) és Robespierre (Laczó Balázs) beszélgetését egy üveg bor társaságában, láthatjuk, ahogy Saint-Just (Nyitray Zsuzsi) feltüzeli a népet. Végigkövethetjük Fouquier (Millen Csaba) és a bíróság (Faragó Andi, Ferenczi Márti, Hidvégi Fanny, Rigó Balázs) törekvését arra, hogy semmiképpen ne hagyják szóhoz jutni Desmoulins-t (Szigeti Tamás) és Dantont, aki a nyilvánosságot (Gedeon Vali) hívva segítségül próbál segíteni helyzetükön. Újra nevethetünk a kurtizánok (Bárdos Dóri, Dóri Xénia) és a házvezetőnő (Koszta Dalma) „kedvességén”.

A Perjátszó Kör tagjai az előadás előtt már hónapokkal elkezdik a megbeszéléseket. Először könyvek garmadáját elolvasva, filmeket megnézve hangolódnak rá a témára.

A háttéranyagok áttanulmányozása után következik az előadás felépítése: honnan induljon, hol végződjön? Ez Danton előadásánál különösen problematikus pont volt, hiszen Danton pere csak egy szelete volt a francia forradalomnak. S az sem elhanyagolható tény, hogy utána gyilkosait, Saint-Just-öt és Robespierre-t is kivégezték.

A per menetének kialakítása után következett a szövegkönyv megírása. A szövegkönyvé, mely úgy formálódott az előadás pillanatáig, ahogy maguk a szereplők azokká, akiket játszottak.

A megbeszélésekkel párhuzamosan alakult a színpadkép. Ez egy nagyon sarkalatos pontja volt az előadásnak: a kör tagjai több színházi elemet szerettek volna bevinni műsorukba. A terem átrendezésével a per résztvevőivé tették a közönséget, melynek soraiban szereplők is ültek. S az is szembetűnő lehetett a rendszeres perjátszó köri előadásokra járóknak, hogy több kelléket, trükköt használtak.

Szintén a teátrális jelleget volt hivatott hangsúlyozni a dinamikus kezdés is. A darab gördülékeny menetéhez elkerülhetetlen volt a mozgáspróba: hiszen ezzel lett egésszé a színpadkép.

Az olvasópróbák, a jelenetek többszöri elpróbálása után már minden készen állt arra, hogy a közönség is láthassa munkájuk gyümölcsét.

Percekkel az előadás kezdete előtt már hosszú sorok kígyóztak a terem előtti folyóson, míg bent utolsó simításokat végeztek a „perjátszókörösök” a díszleten. Majd kinyíltak az ajtók… Akiknek szerencséjük volt, helyet is kaptak. Annyian jöttek el az előadásra, hogy többen az ajtóban rekedtek. De biztosan megérte eljönni, hiszen a szereplők olyan alakítást nyújtottak, mely nem egyszer a Kör tagjait is lenyűgözte. S a közönségre sem volt panasz, nevettek, megrökönyödtek, s a darab végén percekig tapsoltak.

Mindezek miatt pedig, akik nem látták, az ajtóban rekedtek, vagy újra látni szeretnék, jöjjenek el a Pázmány P. Kat. Egyetem Dísztermébe! Május 10-én 18h-kor újra felcsendülnek a forradalom hangjai!

Gedeon Vali  "

A perjátékot 2012 őszén újra előadtuk, Marie Antoinette élete és pere után, a francia forradalomról szóló tematikus félév keretében.

Cromwell fiktív pere – a második per margójára

Cikk az első évekből egy alapítótagunk tollából:

Az első sikeres perünket követően, melyben Nyitray Zsuzsi Jeanne d’Arc szerepét játszotta el, talán még több kérdés kavargott bennünk, mint a Perjátszó Kör megalakulásakor. Hiszen egy sportból vett hasonlattal élve: a sikert könnyebb megszerezni, mint megtartani. (Akkor még nem is sejtettük, hogy a sportban egy másik fogalom az utánpótlás megszervezése is mekkora feladat és kihívás. Ma már a több tagfelvételen is túl van a Kör.)   Vajon lesznek-e legalább annyian, mint első alkalommal? Lesz-e visszatérő vendég? Melyik irányba menjen az (egymás közt csak) PK tovább? Milyen arányban legyen színi és milyenben dokumentarista? Ezek mellett a kérdések mellett természetesen a szokásos mit játsszunk, ki milyen szerepet kapjon, mikor adjuk elő kérdéseket is meg kellett válaszolnunk.

Nem sok, de pár rendező elv azért volt (van) a PK működésében is. Ilyen például, hogy igazodunk az adott félév egyetemes jogtörténeti témáihoz, hiteles történelmi forrásokból, tanulmányokból készül a forgatókönyv, mindent demokratikusan megbeszélünk, eldöntünk, és tanárunk, Kisteleki Károly is csak primus inter pares. Akkoriban mér a darab végén hozzávetőlegesen 15 perces vita, megbeszélés is volt az adott korról, amiben a közönség kérdezett és a szereplők pedig válaszoltak.

Mint a történelemből tudjuk, Cromwell természetes halállal halt meg, nem pedig egy per ítélete következtében. Mégis valahogy úgy éreztük, hogy az ő személyisége megfelelő egy perhez. Természetesen ez a történelmi csúsztatás, tehát maga a per, kizárólag egy módszer volt arra, hogy Cromwell összetett személyiségét bemutassuk. A cím és a plakát is felhívta viszont a per fiktív, kitalált voltára a figyelmet, tehát elkerültük saját perünket a jogtörténeti tanszékekkel…

A per a már említett fiktív jelleg mellett más szempontból is rendhagyó volt, mivel nem volt benne főszereplő, illetve három is volt. Cromwell történelmi szerepéről, tulajdonságairól, erényeiről, lehetőségeiről és vívmányairól azóta is ádáz viták folynak a történészek között. Szerencsére ezeket a vitákat nem nekünk kellett eldönteni, viszont az a jogos követelmény merült fel, hogy valamelyik rendező elvnek szerepelnie kell a perben, illetve ha ki is hagyjuk nagyon meg kell indokolnunk, még ha a fiktív volta miatt a per úgyis csak kitaláció. Végül úgy döntöttünk, hogy Cromwell általunk legfontosabbnak ítélt személyiségi vonásait, tetteit, „bűneit”, vívmányait három személyiség, három szerep köré csoportosítjuk. Sorban: Cromwell, a puritán ember, ahol a vallási kérdéseken volt a hangsúly, Cromwell, a Lord Protector, ahol az alkotmánytörténet és Cromwell, a politikus, ahol az intrikák alkották a vezérfonalat a per során. Természetesen a vádpontokat is e személyiségek köré csoportosítottuk. A szerepeket Laczó Balázs, Szigeti Tamás és Vajda Viktor játszotta el (ebben a sorrendben). A vád, mint még megannyiszor a perek során, Millen Csaba szerepe volt. A bírák Faragó Andi, Ferenczi Márti, Rigó Balázs voltak, míg a tanúkat Hidvégi Fanny és Nyitray Zsuzsi játszották el.

A jobb követhetőség érdekében a per előtt kiosztott tájékoztatón, amin a szereposztás és egyéb információ található, a legfontosabb eseménytörténeti adatok, fogalmak és források is fellelhetőek voltak. Ezt a hagyomány azóta is fenntartjuk. A per végén az ítéletet igazi angolszász módszerrel hozták meg a bírák. A nézőközönség az esküdtszék szerepét töltötte be, és míg ők meghozták a döntést, addig a bíróság visszavonult, majd a döntéshozatal után az esküdtszék, tehát a nézők szavazata, illetőleg felelős döntése alapján meghozta ítéletét.

Oliver Cromwell pere sok kérdéssel kezdődött, a kérdésekre a válaszok megnyugtatóak voltak; telt ház, pótszékek, visszatérő tanárok, diákok, (természetesen együtt, V.I.P. helyek nélkül nézték az előadást), a színpadiasság sem ment a történelmi hitelesség rovására, a forma nem ölte meg a tartalmat, sőt… A fenti kérdések minden darab előtt újra és újra felmerülnek, ez így is van rendjén. Hiszen, ha nem merülnének fel, a darab rutin lenne, egy feladat, amit el kell végezni, de felmerülnek, még ha más-más hangsúllyal is, és minden egyes alkalommal, amikor a nézők között meglátom Steiger Judit tanárnőt, tudom, hogy ő sem rutinból jön el az előadásra, immáron négy éve.

Rigó Balázs

                   

PK - a kezdetek, Jeanne D'Arc pere

Emielőtt egyenként felevenítenénk a perjátékainkhoz kapcsolódó legfontosabb emlékeket, szót kell ejtenünk arról, hogyan is indultunk. :)

Az egész Kisteleki Károly "A fasiszta államkormányzatok Európában" című szemináriumán indult, 2005 tavaszán.

"Az utolsó órán, a jegybeírás alkalmával szóltam annak a 7 embernek, aki a Nürnbergi perből csinált egy dokumentumjátékot, hogy "lenn-e kedvetek csinálni a jövőben egy Perjátszó Kört?". A PK elnevezés abban a pillanatban jutott az eszembe és akkor még nem tudtam, hogy pontosan mit szeretnék csinálni velük, csak azt, hogy folytassuk azt a valamit, ami ígéretes volt. Ők akkor igent mondtak a folytatásra. Igazán nem voltam biztos benne, hogy szeptemberben is ilyen lelkesek lesznek, de amikor szeptemberben írtam nekik, lelkesek voltak. :-) Így kezdtük el csinálni a Jeanne D'Arcot, ami - és az utána következő Cromwell is - még egy olyan dokumentumjáték-szerű performansz volt, ahol power pointos történelmi háttér, filmrészlet is volt és a színházi jelleg még korlátozottan érvényesült. A perjáték végén pedig az én vitavezetésem mellet a közönséggel beszélgettünk a darab által felvetett kérdésekről. Ezek az a perjátékok még az A/14-ben voltak, ahol most általában próbálunk."

A Perjátszó Kör 10 éve számokban

A Perjátszó Kör idén ünnepli a 10. születésnapját. Ez alkalomból szeretnénk ebben a cikkben az elmúlt 10 évet rendhagyó módon, számokban bemutatni. ;)

• A PK a 10 év alatt 17 különböző perjátékot mutatott be.
• A perjátékaink közül csak egy foglalkozik polgári perrel, 16 pedig büntetőperekkel.
• A 17 darabot összesen 54 alkalommal adtuk elő.
• Eszerint a csatakiáltásunk 53-szor hangzott fel, egyszer egy előrébb hozott fellépés előtti nagy kapkodásban elfelejtettük. :$
• 54 szereplésünkből 17 volt vendégszereplés, amikor külső helyszínre hívtak meg minket.
• Jelenleg 30-an vagyunk aktívak, néha alig férünk el a színpadon. :D

• Eddig összesen 69 tagunk volt.
• Ebből 30 férfi és 39 nő.
• Ennek a létszámnak az eléréséhez az alapítás óta 11-szer kellett tagfelvételt tartanunk.
• Ebből 9 már hivatalosan meghirdetett felvételi volt, ahol a meglévő tagok feladatok alapján, szavazással választottak.
• Erre persze nem azért volt szükség, mert a 10 évünk alatt a színpadon több tucat „haláleset” történt (össze se tudtuk számolni). :P
• 3 éve bővült a csapat egy jelmeztervezővel, azóta 100-120 méter anyagból készített nekünk jelmezeket.
• Amióta nagy hangsúlyt fektetünk a színpadi frizurákra is, hozzávetőleg 16 csomag hajtűt és hullámcsatot használtunk el.
• Az előadások előtt biztos, hogy együttesen felfaltunk már több mint 30 kiló Túró Rudit. :D

"Csomagoljunk a PK-s srácoknak egy kis ajándékot!"