Jean Calas pere - Újoncélet a PK-ban

Jean Calas pere amúgy is fontos mérföldkő volt a jog történetében, de nekem van egy másik okom is, hogy szeressem. No, nem szegény néhai Jean meghurcoltatását, megkínoztatását és megöletését… Kár volt érte, csórikám tudtán kívül a francia vallásháborúk és villongások egyik utolsó híres áldozata lett. Amiért én szeretem ezt a pert, hogy ez volt az első, amelyben a Perjátszó Kör tagjaként részt vettem, és ez nem kisebb eseményen került előadásra, mint a XXIX. OTDK budapesti döntőjén. Ekkor még frissen felvett nyikhaj voltam, így azért eléggé megilletődtem, hogy a nagy öregekkel játszhatok együtt. Jó, azért annyira nem. Elvégre voltam már más csoportokban is újonc, majd tag, majd öreg. Valahol most is épp ez történik… A darabban egy kitalált személyt játszottam, Voltaire és Beccaria bunkó haverját, Giovanottót, aki nem nagyon szagolt hozzá a tragédiához és annak fontosságához. Jó szerep volt, szerettem. Nagyon elrontani se lehetett, az meg, hogy közben ehettünk és ihattunk – mert a beszélgetés természetesen egy kocsmában zajlott –, külön segített nyugodtnak maradnom. Olyannyira megnyugodtam, hogy a darab utáni pakolásban el is kevertem egy fa kínálótálat, amit én hoztam. Valaki nem tudja véletlenül, hol van?

Szedlák Levente

Állófogadás az OTDK-n

A legutóbbi felvételiről, az első szerepeiről és általában újoncévéről emlékszik meg versében Marci is.

Első évem a Perjátszókörben

2014. szeptember elején

a büfé melletti lépcsőn ballagtam el épp.

Pillantásom egy hirdetésre tévedt:

a Perjátszókör tárt karokkal vár téged!

Csak olvastam és olvastam a sorokat,

lehet játékosan tanulni a paragrafusokat?

Ez a gondolat motoszkált bennem,

amíg végül hazakeveredtem.

A jelentkezési lap kitöltése után,

(ami csak pár percet vett igénybe talán)

a felvételin találtam magamat,

ahogy szavalom a kedvenc dalomat.

Ám örülni csak akkor tudtam

amikor nevem meghallottam.

Felvételt nyertek hatan,

köszöntünk titeket a Perjátszóban!

Csütörtökön hatot ütött az óra,

vajon milyen lesz az első próba?

Al-capone akta az étlapon,

ahol én Edwardson bírót alakítom.

A per előtt mindenki nagyon izgatott,

ám a közönség tapssal jutalmazza a csapatot.

A siker megkoronázása végett,

napunk egy beüléssel ér véget.

Az elkövetkezendő napokban

az Eichmann dosszié állt a középpontban.

Majd pár hónap szünet után

Stuart Mária pere a palettán.

Az Anasztázia-rejtély a következő állomás

a nézők epekedve várják a folytatást.

Rengeteg az érdeklődő nem vitás,

regisztrációhoz kötött az előadás.

Az új tanévben fontos dolgot ünneplünk:

10 éves lett hőn szeretett körünk.

Ez alkalomból született –e versike,

Remélem, nem vet meg érte senki se. 

 Kupó Márton