Kedves Anna Anderson!
Gleb Botkin segítségével küldöm önnek ezt a levelet, melyben
meg szeretném hívni önt New Yorkba, hogy találkozhassunk és megismerhessem az
Ön helyzetét. Talán nem emlékszik rám, Kszenyija Georgijevna Romanova vagyok,
az ön harmadfokú unokatestvére. Kiskorunkban többször is találkoztunk, az
emlékeket biztos elhomályosították az azóta történt szörnyűségek. Hogy
megérthesse, mennyire együtt tudok érezni az Önt ért tragédiával és
veszteségekkel, pár sort írok Önnek magamról, amiből valamelyest megismerheti
eddigi életemet. 1903-ban születtem, édesapám az Ön nagyapjának, III. Sándor
cárnak az unokatestvére volt, édesanyám pedig Mária görög királyi hercegnő.
Szüleim házassága sajnos hamar megromlott, ezért gyermekkorom nagy részét
Oroszországon kívül, Európában utazva töltöttem anyámmal és nővéremmel. Önnel
1910 tájától kezdve rendszeresen találkozhattam, ugyanis apám jó kapcsolatban
volt az Ön édesapjával, így a nyarak egy részét a cári család körében
tölthettem. Utoljára 1914-ben találkoztunk, a háború kitörésekor éppen
Londonban tartózkodtam, így többet nem volt lehetőségem visszatérni
Oroszországba. Apámat ezután többet nem láttam, 1919-ben a bolsevikok elfogták
és kivégezték. Ebből megértheti, kedves Anna, hogy miért tudom annyira átélni
az Ön fájdalmát, hiszen Önhöz hasonlóan én is vesztettem el családtagomat a
forradalom miatt. Ezt követően édesanyám Londonban nevelt fel minket.
Kérdezheti, hogyan kerültem New Yorkba, ide az óceán másik felére? Nos,
1921-ben összeházasodtam William Leeds-szel, egy amerikai iparmágnás
örökösével. Még gyermekként ismerkedtünk meg, eljegyzésünket családtagjaink ellenérzésekkel
fogadták, de végül támogatták házasságkötésünket. 1925-ben, két éve kislányunk
született, Nancy. Csodálatos kislány, majd ha találkozunk, őt is megismerheti.
Mint láthatja, van néhány közös vonás a múltunkban, emiatt
és rokonaként kötelességemnek érzem, hogy támogassam Önt, ha
megbizonyosodtam róla, hogy Ön tényleg Anasztázia. Ezért is kérem, hogy
mielőbb láthassam, hogy saját szememmel győződhessek meg kilétéről. Addig is
bízom benne, hogy az, akinek mondja magát, így hát unokatestvéri szeretettel
küldöm üdvözletemet, a mielőbbi találkozásig.
Kszenyija Georgijevna Romanova Leeds
Nádas Krisztina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése