2015. április 9., csütörtök

Kszenyija levele

Kedves Anna Anderson!

Gleb Botkin segítségével küldöm önnek ezt a levelet, melyben meg szeretném hívni önt New Yorkba, hogy találkozhassunk és megismerhessem az Ön helyzetét. Talán nem emlékszik rám, Kszenyija Georgijevna Romanova vagyok, az ön harmadfokú unokatestvére. Kiskorunkban többször is találkoztunk, az emlékeket biztos elhomályosították az azóta történt szörnyűségek. Hogy megérthesse, mennyire együtt tudok érezni az Önt ért tragédiával és veszteségekkel, pár sort írok Önnek magamról, amiből valamelyest megismerheti eddigi életemet. 1903-ban születtem, édesapám az Ön nagyapjának, III. Sándor cárnak az unokatestvére volt, édesanyám pedig Mária görög királyi hercegnő. Szüleim házassága sajnos hamar megromlott, ezért gyermekkorom nagy részét Oroszországon kívül, Európában utazva töltöttem anyámmal és nővéremmel. Önnel 1910 tájától kezdve rendszeresen találkozhattam, ugyanis apám jó kapcsolatban volt az Ön édesapjával, így a nyarak egy részét a cári család körében tölthettem. Utoljára 1914-ben találkoztunk, a háború kitörésekor éppen Londonban tartózkodtam, így többet nem volt lehetőségem visszatérni Oroszországba. Apámat ezután többet nem láttam, 1919-ben a bolsevikok elfogták és kivégezték. Ebből megértheti, kedves Anna, hogy miért tudom annyira átélni az Ön fájdalmát, hiszen Önhöz hasonlóan én is vesztettem el családtagomat a forradalom miatt. Ezt követően édesanyám Londonban nevelt fel minket. Kérdezheti, hogyan kerültem New Yorkba, ide az óceán másik felére? Nos, 1921-ben összeházasodtam William Leeds-szel, egy amerikai iparmágnás örökösével. Még gyermekként ismerkedtünk meg, eljegyzésünket családtagjaink ellenérzésekkel fogadták, de végül támogatták házasságkötésünket. 1925-ben, két éve kislányunk született, Nancy. Csodálatos kislány, majd ha találkozunk, őt is megismerheti.

Mint láthatja, van néhány közös vonás a múltunkban, emiatt és rokonaként kötelességemnek érzem, hogy támogassam Önt, ha megbizonyosodtam róla, hogy Ön tényleg Anasztázia. Ezért is kérem, hogy mielőbb láthassam, hogy saját szememmel győződhessek meg kilétéről. Addig is bízom benne, hogy az, akinek mondja magát, így hát unokatestvéri szeretettel küldöm üdvözletemet, a mielőbbi találkozásig.

Kszenyija Georgijevna Romanova Leeds




Nádas Krisztina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése