A kora újkor erkölcsét kissé másképp kell elképzelnünk, mint azt a világot, amiben ma élünk. A korszak még nem ismerte az egyenlőséget, az emberi jogokat, ellenben a különféle testfenyítő büntetéseket annál inkább. Saját jobbágya fegyelmezésére és büntetésére egy nemesnek nagy szabadsága volt, semmilyen felelősség nem terhelte. Ami ma megbotránkoztató kegyetlenség, akkoriban még teljesen elfogadott volt. Épp ezért is érdekes, miért keltett akkora figyelmet Báthory Erzsébet állítólagos tevékenysége.
Ilyen (a Váradi Regrestumban is szereplő) büntetések voltak például az ellopott pénz vagy a lopáshoz használt kulcs tenyérbe égetése, vagy a lusta lányok hideg vízzel locsolása. Mivel a körülményektől függetlenül mindig ugyanazt a tükröző büntetést alkalmazták az egyes kihágásokra, előfordulhatott, hogy tél idején egy lány a büntetés után meghalt meghűlésben, vagy hogy egy nagyobb kulcs tenyérbe égetése, illetve elcsent sütemény szájba tevése súlyosabb sérülést okozott. De ezek az esetek sem voltak kirívóak, a fennmaradt levelezésekben számos hasonló történetet mesélnek a kor nemesei egymásnak jobbágyaik vagy akár feleségeik fegyelmezéséről.
A felvilágosodás a tortúrával együtt ennek a gyakorlatnak is lassan véget vetett. Ám a fizikai kegyetlenséggel együtt nem mindent hagytunk hátra...
Báthory Erzsébet legendájához egy jelmez és kelléktárában
modern, sötét és futurisztikus képi világot választottunk. Ezt - azon kívül, hogy minél látványosabb jelmezeket hozzunk ki az alacsony költségvetésünkből és valami újjal, szokatlannal és extravagánssal álljunk elő - az indokolta, hogy segítségével a
21. századi nézőnek átadhatjuk azt az üzenetet, hogy a darabban felvetett
problémák nem maradtak a múltban. Nincs sok új a nap alatt, egy 400 éves
történet is ugyanúgy rámutat korunk mételyeire, mintha a mai világot
szemlélnénk. Nem sokat tanulunk a történelemből, és ha az emberi gyarlóság
felüti a fejét, annak mindig ugyanaz a jól bevált eszköztára, csak éppen
korának keretei közé illesztve. Gondoljunk csak arra, hogyan esnek egymásnak
keserű időkben az emberek, hogyan terelik el a figyelmet saját bűnükről mások
befeketítésével, hogyan élnek vissza hatalmukkal. Hogy milyen könnyen terjed a
rossz hír és milyen örömmel adjuk át egymásnak a különféle pletykákat. Arra
hogyan viszonyul a férfitársadalom még ma is egy magas pozícióban lévő nőhöz, vagy,
hogy hogyan próbálják ezeket a nőket rendszeresen erkölcsiségük megsértésével
tönkretenni. Fontosnak tartom, hogy a Perjátszó Kör darabjainak tanulságát ne
csak a történelem szemüvegén keresztül szemléljük. Hiszen ezek a problémák is,
csak úgy, mint Báthory Erzsébet legendája, a mai napig tovább élnek.
dr. Sáray Dorottya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése