Fellépés az OBH-n

Előszöri s hadd köszönjük meg a felkérést az Országos Bírósági Hivatalnak, hogy a Consilium Peritorum ünnepségen szerepelhettünk.

http://birosag.hu/media/aktualis/consilium-peritorum-az-orszagos-birosagi-hivatalban-0

Nem először, és reméljük, nem utoljára fordul elő a Perjátszó kör életében, hogy az ELTE ÁJK falain kívül is van alkalmunk előadni.

Az egyetemen már nem megy újdonságszámba, hogy működik egy kulturális egyesület, amely kicsit vegyíti a jogot és a színjátszást. A dísztermében rendszeresen megtöltjük a nézőteret éppen aktuális félévi perjátékunkkal félévente kétszer vagy háromszor.

Viszont amikor külső helyszínre megyünk szerepelni, szükséges lehet az egyesületünk rövid bemutatása, hisz pusztán egy darab, vagy mint jelen esetben egy darabrészlet előadásával nem kap a néző teljes képet a repertoárból, sem a Perjátszó Kör (PK) jellegéről.

Így is tett egyesületünk elnöke dr. Kisteleki Károly egyetemi adjunktus.

Híres/ismert történelmi szereplők valós vagy fiktív pereit és a valós vagy vélt mögöttes háttértörténetet visszük színpadra színházi elemeket felvonultatva, de sosem hagyva figyelmen kívül a történelmi hitelességet, vagy a fel nem derített lehetőségek bemutatását.

Lévén az egyesület az akkori Egyetemes Állam és- Jogtörténeti Tanszék kereteiből nőtte ki magát, idestova több mint 10 éve, nem aktuálisan futó pereket tárgyalunk, nem boncolgatjuk sem a hatályos anyagi sem pedig az eljárásjogot. Munkánk során szükségképpen dolgoznunk kell más jogrendszerek többnyire már nem hatályos szabályaival.

Dolgoznunk kellett a Forradalmi Törvényszék eljárási rendjével, de volt alkalmunk színre vinni inkvizitórius eljárást, szentszéki pert, csak hogy pár példát említsünk, és a repertoár egyik jelentős szelete az angolszász rendszer, így jelen darabunk a dr. Berecz Sándor ügyvédjelölt által írt Al Capone-akta is részben ezt volt hivatott bemutatni.

Mivel tagjaink többsége egyetemista, néhányan már ugyan végeztek (ki nemrégiben, de van már olyan tagunk is, aki régebb óta fiatal, mint dr. Szolnoki János bíró), így előfordul, hogy a tervbe vett rendes féléves előadásokon kívüli felkérések egy kis szervezést igényelnek. Leginkább azért, mert ilyenkor már a vizsgaidőszak közelsége/kezdete megnehezíti a próbák és az előadás összeegyeztetését.

Jelen esetben a teljes (már többször előadott http://www.perjatszokor.hu/eloadasaink?eloadas=az-al-capone-akta) Al Capone darabunk második felvonását vittük színre kicsit módosított szövegkönyvvel. Kimaradtak ugyan az első felvonás mozgalmas történeti hátteret bemutató jelenetei, nem láthattuk, ahogy Al Capone ünnepel az alvezéreivel, sem a Ness-féle csapat megalakulását, ami a bandavezér elfogását tűzte ki célul. Csak a bírósági tárgyalás tükrében, csökkentett tanúlétszámmal, a bizonyítási eljárás egy részének bemutatásával és sűrített vád és védőbeszédekkel tudtunk utalni a múltbéli eseményekre, és vázolni az ügy kimenetelét.

Érdekesség, hogy a jogászi szakma történelmi átalakulása miatt, előfordul, hogy az egyesület hölgy tagjainak férfi szerepet kell eljátszaniuk. (Ellenkezőjére csak egyszer volt példa.) Így például a darabban Michael Ahern az ügyvéd szerepét dr. Sáray Dorottya játszotta.

De hogy hogyan jutott el a per a tárgyalásig, hogy a hírhedt Alphonse Gabriel Capone miért adócsalás vádjával állt a bíróság elé, és hogyan bizonyították azt rá, valamint miért nem sikerült mással megvádolni, azt nem árulnánk most el.

Talán hamarosan újra előadjuk a darabot, vagy még az is lehet, hogy ha az OBH-n kíváncsiak a teljes darabra, lesz lehetőségünk még fellépni.

Mindenesetre még egyszer köszönjük a felkérést a teljes egyesület nevében. 

http://www.perjatszokor.hu/atarsulat

Laczó Balázs

balról jobbra: Markos Ádám, dr. Sáray Dorottya, dr. Berecz Sándor, dr. Szolnoki János, dr. Varga Aida, dr. Kohári Réka, Füzesi Fruzsina, Laczó Balázs

Prológus és epilógus Báthory Erzsébet legendájához

Az előadáson lejátszott prológus és az epilógus:

Prológus:

(zene: https://www.youtube.com/channel/UCD3Y-2pGqRBGPV1_xLLa7Zg)

Epilógus:

(zene: Death of Erzsébet https://www.youtube.com/watch?v=ZY0aZT7HaEg)

Hungarian Horror Story

Egy kis érdekesség az Amerikai Horror Story sorozat nézőinek: az alkotók az új évad egyik főszereplőjét, a Lady Gaga által alakított Elizabeth Grófnőt egy valódi magyar horror sztoriról, Báthory Erzsébet történetről mintázták. Az alkotók eddig is szerettek valós személyeket, eseményeket csempészni a sorozatba, de ilyen messzire még nem nyúltak vissza a történelemben.

Az amerikai oldalak a téma kapcsán szörnyetegként mutatják be Báthoryt és hangsúlyozzák, hogy ő vezeti az egy női gyilkos által megölt legtöbb áldozat Guinnes rekordját.

„Báthory Erzsébet (1560-1614) magyar grófnő nevéhez köthető az egy női gyilkos által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. Az ellene lefolytatott (1611. január 2-án indult) perben az egyik tanú azt vallotta, hogy látta ezeknek az áldozatoknak a listáját, amit a grófnő saját kezűleg állított össze. Állítólag valamennyi áldozat fiatal nő volt, akik a grófnő szlovákiai csejtei (Čachtice) várának környékéről származtak. A grófnő a birtokához tartozó csejtei várban hunyt el. Miután az ellene indult eljárás során bűnösnek találták, a grófnőt befalazták a birtokához tartozó csejtei várban lévő szobájába, ahol ezt követően három és fél évet élt az 1614. augusztus 21-én bekövetkezett haláláig.“

(http://www.ceskatelevize.cz/specialy/bathory/hu/tortenelem/guinness-rekordok-konyve/)

A karakter lassan bontakozik ki, így még kiváncsian várjuk a hírt igazoló fejleményeket. Kedden pedig mi is bemutatjuk a saját verziónkat.

Bővebben angolul:
http://www.bustle.com/articles/115421-whos-countess-elizabeth-bathory-lady-gagas-ahs-hotel-character-is-based-on-a-truly-terrifying-woman/ http://www.bustle.com/articles/115373-what-happened-to-elizabeth-bathory-in-real-life-lady-gagas-ahs-hotel-character-has-a-fittingly http://www.bustle.com/articles/115276-is-lady-gagas-character-on-american-horror-story-hotel-based-on-a-real-person-she-has

A kora újkor kegyetlensége

A kora újkor erkölcsét kissé másképp kell elképzelnünk, mint azt a világot, amiben ma élünk. A korszak még nem ismerte az egyenlőséget, az emberi jogokat, ellenben a különféle testfenyítő büntetéseket annál inkább. Saját jobbágya fegyelmezésére és büntetésére egy nemesnek nagy szabadsága volt, semmilyen felelősség nem terhelte.  Ami ma megbotránkoztató kegyetlenség, akkoriban még teljesen elfogadott volt. Épp ezért is érdekes, miért keltett akkora figyelmet Báthory Erzsébet állítólagos tevékenysége.

Ilyen (a Váradi Regrestumban is szereplő) büntetések voltak például az ellopott pénz vagy a lopáshoz használt kulcs tenyérbe égetése, vagy a lusta lányok hideg vízzel locsolása. Mivel a körülményektől függetlenül mindig ugyanazt a tükröző büntetést alkalmazták az egyes kihágásokra, előfordulhatott, hogy tél idején egy lány a büntetés után meghalt meghűlésben, vagy hogy egy nagyobb kulcs tenyérbe égetése, illetve elcsent sütemény szájba tevése súlyosabb sérülést okozott. De ezek az esetek sem voltak kirívóak, a fennmaradt levelezésekben számos hasonló történetet mesélnek a kor nemesei egymásnak jobbágyaik vagy akár feleségeik fegyelmezéséről.

A felvilágosodás a tortúrával együtt ennek a gyakorlatnak is lassan véget vetett. Ám a fizikai kegyetlenséggel együtt nem mindent hagytunk hátra...

Báthory Erzsébet legendájához egy jelmez és kelléktárában modern, sötét és futurisztikus képi világot választottunk. Ezt - azon kívül, hogy minél látványosabb jelmezeket hozzunk ki az alacsony költségvetésünkből és valami újjal, szokatlannal és extravagánssal álljunk elő - az indokolta, hogy segítségével a 21. századi nézőnek átadhatjuk azt az üzenetet, hogy a darabban felvetett problémák nem maradtak a múltban. Nincs sok új a nap alatt, egy 400 éves történet is ugyanúgy rámutat korunk mételyeire, mintha a mai világot szemlélnénk. Nem sokat tanulunk a történelemből, és ha az emberi gyarlóság felüti a fejét, annak mindig ugyanaz a jól bevált eszköztára, csak éppen korának keretei közé illesztve. Gondoljunk csak arra, hogyan esnek egymásnak keserű időkben az emberek, hogyan terelik el a figyelmet saját bűnükről mások befeketítésével, hogyan élnek vissza hatalmukkal. Hogy milyen könnyen terjed a rossz hír és milyen örömmel adjuk át egymásnak a különféle pletykákat. Arra hogyan viszonyul a férfitársadalom még ma is egy magas pozícióban lévő nőhöz, vagy, hogy hogyan próbálják ezeket a nőket rendszeresen erkölcsiségük megsértésével tönkretenni. Fontosnak tartom, hogy a Perjátszó Kör darabjainak tanulságát ne csak a történelem szemüvegén keresztül szemléljük. Hiszen ezek a problémák is, csak úgy, mint Báthory Erzsébet legendája, a mai napig tovább élnek.

dr. Sáray Dorottya

Betegségek a kora-újkorban

Habár a pestis (dögvész, csoma) a középkor egyik legrettegettebb ragálya volt, azonban a későbbi évszázadokban is fel-felütötte a fejét, s tömegeket döntött le a lábáról. A betegség eredetét nem ismerték, gyógyítani nem tudták, de feltételezték, hogy a járványt a rossz levegő okozza. A közfelfogás szerint a pestist a hajókon utazó patkányok hurcolták be Európába, mára azonban bebizonyosodott, hogy a pestis kórokozóját elsődlegesen nem patkányok, hanem bolhák terjesztették. A pestises megbetegedésnek 3 fő fajtája van:

Első a bubópestis (mirigyláz), mely a véráram útján jut a mirigyekbe, akár tojás nagyságú duzzanatot, sötétkék, vörhenyes kiütéseket okozva (innen a „fekete halál” elnevezés) Korai jele az orrvérzés, a bizonytalan járás, a leállíthatatlan halandzsálás. A középkori forrásokban, itáliai városban lakók írják például, hogy a betegek önkívületi állapotban meztelenre vetkőztek, és úgy járkáltak az utcákon.

Második a tüdőpestis: A téli, hidegebb időszakban jellemző, az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A fertőzött jó, ha megérte a három napot.

Végül a szeptikus pestis: Egyfajta vérmérgezés, amely pár óra alatt baktériummal árasztja el a szervezetet, és a halál általában még a jellemző tünetek kialakulása előtt beáll.

Az orvostudomány nagyon kezdetleges mivolta miatt hatásos gyógymód nem létezett. Ilyen gyógymódnak számított például az érvágás, mely sokszor még egészségesnek mondható pácienseknél is halált okozott. A egyház javasolta a böjtölést és a bűnbánást. Egyéb kevéssé hatékony természetes módszer volt a gyógyfüvek, kenőcsök, illetve a pestisdoktorok által viselt csőrös maszk, melybe fűszereket, gyógynövényeket helyeztek.

A tífusz (hagymáz, flekktífusz) rutinszerűen söpörte végig Európát a 16. századtól a 19-ig, állandóan kísérve a háborúkat. A betegség leginkább börtönökben, hajókon és kórházakban tudott fejlődni. Hitelesen először a mór Granada 1489-es ostrománál írták le. A beszámolókban láz, a karokon, háton, mellkason megjelenő piros pöttyök, majd delírium, üszkösödés szerepelt; a betegek szaga a rothadó húséra emlékeztetett. Hazánk területén a török háborúkban rendszeresen tizedelte, elsősorban a külföldi zsoldosokat, ezért morbus Hungaricusnak (magyar betegségnek) nevezték, nem véletlenül, hisz úgy gondolták, hogy a magyar éghajlat okozza, ezért pannóniai dögvésznek is nevezték. Nem összetévesztendő a hastífusszal (hasi hagymáz), amely a tífusz egyik formája és a baktériumot széklettel szennyezett élelmiszer, tárgyak, mosatlan kéz közvetíti egyik emberről a másikra. 

A szifilisz (luesz, vérbaj, bujakór, franc, bujasenyv, vénuszi nyavaja) egy szexuális úton terjedő, fertőző nemi betegség, de anyáról gyermekre is terjedhet. A korábbi feltételezések szerint Kolumbusz hozhatta be Európába, de egy 2008-as szegedi lelet nyomán kiderült, hogy már a 15. század közepén is létezett Magyarországon. Mivel a fertőzést a hazatérő francia seregek terjesztették, kezdetben „francia kór” néven volt ismeretes, de a franciák spanyolkórként emlegették. Később „vérbaj” néven is emlegették, ami a mai napig is fennmaradt a köztudatban. Ugyancsak ismert volt „nápolyi betegségként”.  A keleti tapasztalatok alapján a higanyt kezdték alkalmazni gyógyszerként. A higany belső alkalmazását Európában a törökök honosították meg. Barbarossza, I. Szulejmán tengerészetének admirálisa adta először a későbbiekben róla elnevezett higanyos pirulát megbetegedett katonáinak. Ez az úgynevezett Barbarossza-pirula sikeresnek bizonyult.

A nemi betegséget hosszú időn keresztül egyazon betegségnek tekintették, ami nagyon sok félreértésre és tévedésre adott okot a nemi betegségek felismerése, elkülönítése és gyógyítása terén az orvostudományban. Évszázadok teltek el, míg megoldották a három nemi betegség: a lágyfekély, a kankó (gonorrhoea vagy tripper) és a szifilisz elkülönítését.

 Rembrandt van Rijn festménye Gerard de Lairesse, festő és művészetfilozófusról. De Lairesse Kongenitális szifiliszben szenvedett, ami súlyosan eltorzította az arcát és végül a vakságához vezetett. (1665-1667)

Erre a korszakra jellemző a gyermekbetegségek megkülönböztetése is, mint a vörheny, a bárányhimlő, a kanyaró, a rubeola.

A skorbut főleg a tengereken és az óceánokon a hajósok körében dúlt, a szárazföldi, kontinentális területeken okozott pusztításait sem szabad figyelmen kívül hagyni. A nagy földrajzi felfedezések korában a "tengeri pestisnek" nevezett kór tömegesen irtotta a hajók legénységét. Kialakulását a tartós C-vitamin hiányos táplálkozás okozza. 1534-35-ben például Jacques Cartier a Szent Lőrinc folyón hajózva a tél beálltával a befagyott folyóban ragadt, ahol felütötte fejét a skorbut. A kétségbeesett legénységet az irokéz indiánok „csodaszere” mentette meg a biztos haláltól. Ez a „csodaszer” az általuk életfának nevezett nyugati tuja tűleveleinek teafőzete volt, amely magas C-vitamin tartalmával kiváló gyógyszernek bizonyult. A magyar nyelvben a skorbutra számos népi elnevezést lehet találni. Ezek közül valószínűleg egyiket sem használták kizárólag e betegség megnevezésére, mert a leggyakrabban előforduló süly névvariánst például ugyanúgy megtaláljuk az aranyér valamint a szifilisz megjelöléseként. Jellegzetes tünetei alapján a népnyelvben nevezték még: rothasztó hideglelésnek, vérsenyvnek, érzőinas hideglelésnek, szájrothadásnak, lábfájásnak is. 

Az influenzának is változatos megjelenési formái voltak. Egy igen súlyos, manapság ismeretlen változata lehetett az angol izzadás (sudor Anglicus). A járvány viharos gyorsasággal terjedt szét Angliában, de a skót határon és az ír partoknál váratlan megtorpant. A betegség roppant heves lefolyású volt és a régi kórleírások kihangsúlyozzák a penetráns szagú izzadás tünetét.

A korszak pandémiáit figyelembe véve mindenképpen kiemelkedő a himlő. Leginkább azért, mert az ellene való védekezés feltalálása hatalmas fordulatnak tekinthető. A „fekete himlő”, mely nevét a testet borító sötét színű pörkről kapta, ősidők óta ismert betegség volt a Közel- és Távol-Keleten. Európában, feltehetően az élénkülő kereskedelem közvetítésével a 17. század második felében kezdett elterjedni. A megbetegedettek halálozási aránya nem volt olyan nagy, mint a pestis esetében, a csecsemőkre és a kisgyermekekre azonban roppant veszélyt jelentett. Akkoriban az ötévesnél fiatalabbak közel négyötöde himlő következtében halt meg. Ha valaki szerencsés volt és túlélte, akkor is számolhatott azzal, hogy testét hátralevő életében csúf hegek borítják majd. Ez a betegség ráadásul nem csak egy adott társadalmi réteget érintett. Mária Terézia például két gyermekét veszítette el himlő következtében. A himlőoltásokat ennek következtében nagy lelkesedéssel fogadták az arisztokrata körökben, de európai társadalmi viszonylatban csak a XVIII. században honosodott meg.

Tárnok Krisztina

Az ecsedi és somlyódi Báthori család

Báthori Erzsébet családja a kihalt családjaink egyik legnevezetesebbike, mely századokon keresztül történelmi szerepet játszott. Származásáról sokféleképp vélekedtek a történetírók. Legbizonyosabb az, hogy a Guthkeled nemzetségből veszik eredetüket. Salamon király idejében élt a Guthkeled nemzetségből származó Vid, fondorságáról ismeretes tanácsos, ki Bács megyei főispán volt, némelyek szerint nádor is. – Ezen Vidről mesélik hagyományképen, hogy egy, az ecsedi lápban tartózkodó sárkánnyal harcra kelt, és azt megölte. Erre vonatkozónak állíttatik a címerben a farkát szájában tartó, kört képező sárkány, és három sárkányfog, mit azonban némelyek farkasfognak írnak.

A család szakadatlan leszármaztatása Andrásnál kezdődik.

Andrásnak, ki magát Rakamázról írta, három gyermeke volt. Ezek közül egyedül Bereczk nemzett utódokat.

Bereczk hű szolgálatiért IV. László királytól adományba kapja Bátur helységét, és elvetvén előbbi nevét (de Rakomaz), magát Báthorról kezdte neveztetni. Így támadt a családnév.

Bereczk gyermekei közül András előbb budai prépost, majd nagyváradi püspök. Másik két fia János és Lökös (Lukács). Ezeket I. Károly király 1325-ben megerősítette az atyjuk, Bereczk által nyert javakban, ezenfelül ugyanebben az évben ők kapták Ecsed helységét is.

Bereczk gyermekei közül János és Lökös lettek törzsei a két főágra szakadt Báthori családnak. Tudniillik, megosztozván gyermekeik birtokaikon, Lökös fiának, Péternek jutott Ecsed, honnan Péter megalapította az ecsedi ágat.

Jánosnak (Lökös testvérének), ki Bihar megyei főispánságot viselt, fia, László, Szabolcs megye főispánja. Neje Medgyesallyi Anna volt, ki testvérétől leány negyed fejében Kraszna megyében Somlyót kapta; ennek birtokában László gyermekei megerősödvén, a Báthori család ezen ága somlyói előnevet vett föl. Így lett László a Somlyói ág alapítója.

A somlyói ág, Báthori Erzsébet családjának anyai ága

László két fia közül Szaniszló terjeszti tovább az ágat.

Staniszló fia, István, 1422-ben erdélyi al-vajda, 1458-ban pedig királyi asztalnok. Számos gyermeke közül László, királyi asztalnokmester, csak leányokat nemzett, Domokos pedig premontrei prépost lett, törzsnek egyedül tehát Miklós (Báthori Erzsébet anyai dédapja) maradt.

Istvánt (Miklós fia, Báthori Erzsébet anyai nagyapja), Szapolyai tette Erdély vajdájává, és ennek pártján maradt holtig hűségesen. Ő hajtotta a Ferdinándhoz pártolt szászokat vissza Szapolyai hűségére, Torda városát pedig felégette, mivel Ferdinánd részére hódolt. Nejétől, Telegdy Katalintól, több gyermeke maradt, közülük István lengyel király, Kristóf erdélyi fejedelem, András, valamint Anna, Báthori Erzsébet édesanyja.

István (Báthori Erzsébet anyai nagybátyja) az ifjú Szapolyai halála után erdélyi fejedelem lett, 1574-ben pedig lengyel királlyá választatott. Ő volt a somlyói ág fénypontja, kiben a legszebb tulajdonságok egyesültek. Gyermekei nem maradtak. Nevezték nagylábú Báthorinak is.

Testvére, Kristóf, István öccsét követte a váradi kapitányságban, bihari főispánságban és erdélyi vajdaságban. Fiatal korában járt Angol-, Spanyol-, Francia-, Német- és Olaszországban; és egyéb nyelveken kívül franciául, olaszul és spanyolul is beszélt. 1557-ben Izabella királyné részéről követségben járt a francia királynál. 1566-ban az ifjú Szapolyai egyik fővezérévé nevezte. 1576-ban lett erdélyi fejedelemmé. 

1581-ben fiát, Zsigmondot (Báthori Erzsébet unokafivérét) választtatta meg fejedelemnek, aki „véres kezekkel jött a világra” - mint a krónikák írják. Nagybátyja, a lengyel király, semmi vonást nem ismert föl rajta a Báthoriakból. Változó, szeszélyes, ingatag jellem. Atyja után az erdélyi fejedelmi székbe ülvén, arról kétszer is leköszön, elcseréli az oppelni hercegségért.

István és Kristóf fivére, András, Izabella királyné híve. Ő foglalta vissza Husztot Izabella részére. A szatmári várnak parancsnoka volt. Három fia közül András 1599-ben Erdély fejedelme, István (Báthori Erzsébet unokafivére) pedig Gábort, az úgy nevezett „utolsó Báthorit” nemzette, ki 1608-tól 1613-ig Erdély fejedelme volt. Hiú, kéjvágyó, szeszélyes, és némelyek szerint nagy testi ereje dacára is gyáva férfiú. Erdélynek nem annyira fejedelme, mint basája volt. Ő volt a somlyói ág utolsó férfi sarjadéka

István, Kristóf és András Anna húga előbb homonnai Drugeth Antal hitvese, ennek halála után pedig bélteki Drágfi Gáspár neje lett. A reformációnak nagy pártfogónője, azt alattvalói közt mindenkép meghonosítani igyekezett, birtokaira református lelkészeket gyűjtött. Férje halála után a krasznai és közép-szolnok-megyei főispánságot 1547-ig viselte. 1550-ben meghalván utolsó fia is, harmadszor ecsedi Báthori Györgyhöz ment feleségül, kinek többek között megszülte Báthori Erzsébetet, a „csejtei szörnyet”.

Ezek voltak a Báthori család somlyói ágának tagjai, kiket a történetírók rendesen somlyói előnévvel neveztek, de kik magukat gyakran báthori Báthoryaknak is írták.

Az ecsedi ág, Báthori Erzsébet családjának apai ága

  

Az ecsedi ág törzse, mint már említve volt, Lökös fia Péter, kinek 1335-ben Ecsed osztályába jutván, ivadéka ecsedi előnevet vett föl. 

János, Péter fia, már 1417-ben nem élt. Fia, István, 1423-ban királyi főasztalnok, később pedig országbíró lett. Albert királytól kapta Nógrádban Buják várát. A várnai ütközetben a király zászlóját vitte, és ott el is esett. Számos gyermekei, azaz László, István, Miklós, Margit és András közül, ismét csak egyik vált a Báthori név továbbterjesztőjévé.

László Szatmár és Zaránd vármegye főispánja volt, utódokat nem hagyott.

István örökös nőtlenségben élt. Már 1458-ban főasztalnok, később országbíró, 1478-ban pedig erdélyi vajda volt. Több nevezetes követségben, és még több ütközetben vett részt. Legnagyobb dicsőséget és hírt azonban a kenyérmezei diadal által aratott, hol már a veszőfélben álló Kinizsy serege megmentésével a győzelmet is kivívta.

Miklós papságra adván magát, Olaszországban tanult. Azután előbb szerémi, később pedig váci püspök lett. Bonfini szerint egyike a kor legtudósabb férfijainak.

Margit először Mátyás király nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak hitvese, kinek halála után önként visszaadta Mátyás királynak mindazon várakat és városokat, melyek férjétől maradtak reá.

András (Báthori Erzsébet apai dédapja) Szabolcs és Szatmár megye főispánja, koronaőr az 1470–1495-diki időszakban.

Bélteki Drágfi Juliannától született gyermekeit a következő táblázat mutatja:

András és Drágfi Julianna gyermekei közül György Somogy megye főispánja, és főlovászmester volt.

István előbb Zala, azután Temes megye főispánja, és az ország alsóbb részeinek főkapitánya. 1509-ben ő is elkísérte Ulászlót Lajos fiának cseh királlyá koronázására. Nevezetessé tette magát 1514-ben az által, hogy az ő és Szapolyai erejével tipratott szét a Dózsaféle lázadás. 1518-ban már tanácsos lett II. Lajos mellett. Perényi Imre halála után pedig nádorrá választatott. A mohácsi vész után, melyből szerencsésen megmenekült, I. Ferdinandnak leghívebb követője lett, és őt minden erejéből segítette a koronához. Neveztetett Sánta Báthorinak is.

András (Báthori Erzsébet apai nagyapja) szatmári főispán, belgrádi bán. Jelen volt a mohácsi ütközetben is. 1527-ben Ferdinánd király tárnokmesterré tette. Gyermekei:

Bonaventura (Báthori Erzsébet apai nagybátyja), kit közönségesen szintén Andrásnak neveztek, somogyi szatmári és szabolcsi főispán, tárnokmester, és a király hadainak főkapitánya volt I. Ferdinánd részén. Később országbíró lett. 1552-ben egyszersmind erdélyi vajdául is kineveztetett, de erről leköszönt.

Miklós egy ideig Szapolyai híve volt, de 1561-ben testvére, Bonaventura, Ferdinánd oldalára állította őt is. 1563-ban jelen volt Miksa koronázásán. Lakozott Ecsed várában. Itt szállotta meg őt 1564-ben az ifjú Szapolyai, aki azután Miklós ígéretei folytán az ostromot abbahagyta. Tett ígéretéért feddő levelet kapott Miksa királytól. 1567-ben országbíró lett.

András Klára nevű leánya (Báthori Erzsébet nagynénje) először homonnai Drugeth István neje volt, kit 1549-ben eltemetvén, férjhez ment Losonczy Antalhoz, a temesvári hős testvéréhez, de kit nem szeretvén, férjének Antal nevű írnokával meggyilkolt, kivel szerelmi viszonyban élt. A büntetést kikerülvén, később Betko Jánossal, majd Benko Bálinttal adta össze magát.

Az utolsó fiútestvér, György, dacára, hogy az ecsedi ágból származott, Nyírbátorról írta előnevét. Eleinte Ferdinánd pártján állt, később azonban Szapolyai partját fogta. 1565-ben Erdőd várában ostromolta őt Miksa király, az ostromlók közt testvére Bonaventura is részt vévén. Neje somlyói Báthori Anna, somlyói Báthori István leánya volt.

Báthori Györgynek Annától egy fiú és három leány gyermeke maradt.

A leányok közül Erzsébet, Nádasdy Ferencz neje, nem járt anyja nyomdokain. Ő volt a csejthe-vári szörny, ki 1610-ben elzárattatott, és börtönében 1614-ki aug. 21-kén halt meg.

György egyetlen fia, István, Somogy, Szabolcs, Szatmár főispánja, és országbíró volt. Nejétől, homonnai Drugeth Fruzsinától semmi utóda nem maradván, magával a Báthoriak ecsedi ágazatát is sírba vitte.

Összességében megállapítható, hogy a család jelleme a végletesség volt. Alig volt a családnak egy tagja, mely akár a jóban, akár a rosszban a középszerűség színvonalán állott volna meg.

Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai – Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1868.

Kiss Gergely

Ajánló: Báthory Erzsébet, a vérgrófnő

Kevés olyan ikonikus nőalakja van a magyar történelemnek, akiről ha bárkit megkérdezünk, mindenki tud mondani valamit. Ilyen például Báthory Erzsébet, a magyar vámpír, a vérgrófnő, a szörnyeteg, aki kannibalizmussal, fekete mágiával és vérivással próbálta meg fiatalon tartani magát. A szóbeszédek már életében megkezdődtek ellene, hiszen végső soron ezek miatt bukott el tragikusan. Halála után viszont valóságos legenda szövődött személye és az általa állítólag elkövetett rémtettek köré.

Báthory - A legenda másik arca

Báthory Erzsébet lehetett az ihletője Joseph Sheridan Le Fanu 1871-es Carmillájának, amely a vámpírirodalom egyik legelső példánya, és hát jó 26 évvel Bram Stoker Draculája előtt íródott. Carmilla (és ezáltal félig-meddig Báthory Erzsébet is) pedig a vérszomjtól és szexuális étvágytól fűtött női vámpírok archetípusa lett. A gótikus horrortól a filléres ponyvákon át a szakirodalomig, zenében az operától az extrém metálig, a filmvásznon a hetvenes évek exploitation és sexploitation filmjeitől kezdve a történelmileg és korrajzilag már-már hűnek tekinthető 2008-os Báthory – A legenda másik arca című filmdrámáig, végezetül pedig a számítógépes játékok széles köréig bárhol  találkozhatunk az alakjával. Lehet, hogy az alakja összemosódott Carmillával, vagy Dracula gróf épp ügyeletes szeretőjével… de mélyen legbelül Báthory Erzsébetet találjuk.

Aki lehet, egyáltalán nem akart halhatatlanná válni. Mégis sikerült neki.

És hogy ne csak az én szavaim álljanak itt, íme egy nagyon-nagyon rövid lista filmekről, sorozatokról, játékokról és könyvekről:

Az öregedésén aggódó Lucy Lawless a Salem-ben

Filmek, sorozatok:
1971: Drakula Grófnő (Countess Dracula)
2006: Ezt éld túl! (Stay alive)

2007: Hellboy: Blood and Iron

2008: Báthory – A legenda másik arca

2009: A grófnő (The Countess)
2010: The Báthory Legend, sorozat

2015: a Salem sorozat Vérfürdő c. epizódja

Számítógépes játékok:

Castlevania: Bloodlines

Diablo 2

Báthory Erzsébet musical-opera

Színpadi előadás:

1865: Báthory Erzsébet: Történelmi szomorújáték, 5 felvonásban

1987: A Bestia: Báthory Erzsébet véres legendája rockopera

2012: Báthory Erzsébet musical-opera

2015: A Perjátszó Kör bemutatja: Báthory Erzsébet legendája

Szedlák Levente

A tortúra bemutatkozása

A darab egyik kulcsszereplője a - bizonyára nézőink számára sem ismeretlen - tortúra, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a középkor szimbóluma. A kínvallatás alapvetően európai jelenség volt, mégpedig klasszikusan újkori,  ugyanis az újkor folyamán terjedt el igazán és egészen az 1700-1800-as évekig kellett várni betiltásához.  Angliában az abszolutizmus korát a „tortúra évszázadának” is nevezték. 

Mindannyian találkoztunk már a vármúzeumok kedvelt attrakciójával, az olykor kissé komikus viaszbábukkal berendezett kínzókamrákkal. Itt folytak a kínvallatási eljárások, amelyek ugyan - a büntetésekkel ellentétben -  nem zajlottak nyilvánosan, de a módszereik ismertek és elfogadottak voltak. A valóság pedig koránt sem olyan komikus, mint a panoptikumokban.

A tortúra nem büntetés, hanem egy nyomozati módszer, ami a vallatott személy ellenállásának megtörésére és szórabírására volt hivatott. Az újkori büntető perrendtartások a vádlott beismerését a bizonyítékok királynőjének tartották, így a bíróság minden eszközzel a megszerzésére törekedett. A  kicsikart vallomást a vádlottnak a bíróság előtt meg kellett erősítenie. A visszavont (vagy meg nem ismételt) beismerés nem számított érvényes vallomásnak, arra nem alapozhattak ítéletet, így a tortúrát még kétszer megismételhették.  A siker érdekében érdekében tehát nagyon változatos volt a rettenetes tesi kínokat okozó, de túlélhető módszerek tárháza. Tulajdonképpen praktikus cél volt, hogy a tortúra olyan fájdalmas legyen, hogy a vádlott jobban tartson tőle, mint a vallomása következtében kimért büntetéstől.

                       

Spanyolcsizma

A kínvallatásnak több fokozata volt. Elsőként a bíró megkérte a vádlottat, hogy tegyen vallomást, ha nem tett, erélyesebben szólította fel és kilátásba helyezte a tortúra alkalmazását. Második fokozatként megkérte a hóhért, hogy vezesse végig a vádlottat a kínzókamrán és mutassa meg neki a szerszámokat. A legtöbbször ez már elég is volt. Ha viszont mégsem, akkor ezután következett a különféle műveletek alkalmazása. Harmadik fokozatként csak a létrára vagy kínpadra fektetés és a csigára húzás, majd az egyre durvább módszerek. Az utolsó fokozat a spanyolcsizma volt, amivel a vádlott lábait préselték össze. Ezeket sok más módszerrel is kombinálták, például a végtagok elszorításával, tűzzel égetéssel, fogókkal csípdeséssel, a köröm alá szúrt szilánkokkal, stb.

Csigára húzás

Kínpad

dr. Sáray Dorottya

A Báthoryról szóló részlet Thuróczi László, jezsuita atya kézikönyvéből

„Részletesebben kell szólni Csejte városkáról. Különleges hely ez a dombon, nyugaton borospincék vannak, a friss agyagba olyan pontosan bevájva, mintha sziklába vágták volna. ... A kastélyhoz, amely ma az Erdődyek tulajdona, sok pince tartozik, amelyek úgy tűnnek fel a tekintetnek, mintha valami különös labirintusba rendeződtek volna, mintha egy művész akarta volna létrehozni. Van itt egy barlang, amely egy tragédia színpada lett és kegyetlenség szennyezte be.

... Vénusz, akit a szolgálók keze ékesít, szorgalmasan nézegeti magát a tükörben. Kezét minden munkától megkímélte, nem kell semmilyen kötelességet teljesítenie. Hiú módon körbepillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. Szétteríti és a harmat illatával meghinti a haját, a szolgáló fodros tincsekbe rendezi, az újabb tincset a hajbodorító vassal csavarja, hogy megigazítsa a szétzilált hajat. E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, azonnal szájon vágja büntetésként a lányt. Kiserken a lány vére, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett. Ilyen erős az emberi vér? Az ördögtől megszállt nők ravasz művészete megragyogtatta a szemét. Erzsébet e felismerést követően becstelenül kezd gondolkodni a külleméről. Micsoda? Ha ilyen kis mennyiségű vér ilyen nagy finomságot kínál, mi mindenre lenne képes, ha teljesen átitatna engem? ... 

Így aztán két vénasszonyt fogadott fel segítségül, Ilonát és Dorotát. ... Ezek a tapasztalt pokolfajzatok még ártalmasabbak, úrnőjük akarata erősen próbára teszi őket és bátorítja. Először is gyilkolásra alkalmas helyet keresnek a pincékben, amelyekről korábban már szóltunk, és kulcsaikat elkérték. Gondozásukba veszik ugyanazt a lányt, akinek első vére Hérára fröccsent, és elrendelik a megölését. Egy bizonyos János hajtja végre ezt, akit Erzsébet kisfiú korától nevelt és Fickónak nevezett ... és úrnője parancsára azonnal a mit sem sejtő szolgálóhoz lopakodik, akit abba az istentelen pincébe küldtek. Ott a legkegyetlenebbül vassal átdöfik és életétől megfosztják, a vénasszonyok felfogják a vérét. A végzetes vérben megfürdött Erzsébet, és ebben egyáltalán nem kételkedem, ördögi képzeletében ismét szebbnek látta magát. ... A kimondhatatlan istentelenség évről évre nőtt és férje halála után, özvegységében egyre öregedve, a szentségtörő gyilkolás fokozódott. Egynémely áldozat Erzsébetben olyan utálatos vágyat keltett, hogy beleharapjon a meggyilkoltak húsába. ...

Ez a nőszemély (Erzsébet) az ártatlan leányzók pusztulásának okozója, amit azok a régi költők jegyeztek fel a történelembe, akik nem mertek ilyesmit egyetlen férfiról sem kitalálni. De ebben az egyetlen nőszemélyben felfedezték a saját arcmása iránt érzett pusztító szerelmet. Az igazság az, hogy semmi sem közepes a nőben: vagy jó, vagy gonosz.”

Thuróczi László: Ungaria suis cum regibus compendio data,  1729 

És ami még jön: Báthory Erzsébet legendája

Első és eddig egyetlen darabom évek munkája volt. Erős anya mellett felnőve mindig is foglalkoztattak azok a nők a történelemben, akik – a saját korukban nőtől szokatlan módon – kiemelkedő hatalommal bírtak. Ezért nagyon régóta érdekelt Báthory története és a mögötte megbúvó igazságok.

Ez a perjáték abból a szempontból rendhagyó, hogy a címszereplőnek egyáltalán nem volt pere.  Báthory Erzsébetet szabályszerű idézés nélkül, a korabeli perrendtartást és a nemesek jogait figyelmen kívül hagyva fogták el, és tartották haláláig fogva csejtei várában. Történetét egy szemszögből mindenki ismeri. Horror sztorik és kiállítások installációinak kedvelt témája, készült róla képzőművészeti alkotás, mindenféle műfajú film, íródott számos könyv és novella, sőt, színpadi műből sem ez az első.

A csejtei hiéna legendájának valóságában évszázadokig senki sem kételkedett, de az utóbbi évtizedekben születtek olyan munkák, amik más szemszögből vizsgálják az eseményeket. Ennek ellenére nagyon kevés tény állt a rendelkezésemre, így a vizsgálódások tele vannak találgatásokkal, fikciókkal, megérzésekkel. A legtöbb következtetés ugyanúgy lehet igaz, mint az ellenkezője.

A perjáték azt az oldalt mutatja be, amiről kevesebben beszélnek.

dr. Sáray Dorottya