Ma este!

A fények kigyúlnak, a cigarettafüst felszáll, s belép Al, a hírhedt bűnöző. Ma este megelevenedik a '20-as évek Chicago-ja s betekintést nyerhettek a maffia fényűző, ám kegyetlen birodalmába. 
ESTE 6, AULA MAGNA!
Bang! 

Al Capone alkatrazi cellája

Capone ebben a cellában töltött le egy rövidebb büntetést, amikor még bőven hatalma csúcsán állt. Ez a hatalom és kivételes helyzet meg is látszik a mai napig megtekinthető pazar berendezésen.

Hogy mikor és miért került ide, holnap este elmeséljük.

Élet a 20-as években

Sötét, vörös brokátanyag díszíti a pazar termet, a háttérben duruzsol a jazz, pislákolnak a fények és mindenütt tömör szivarfüst gomolyog. Ez a lokál. Egy titkos eldugott alvilági bár, ahol minden este töménytelen mennyiségben folyik a pezsgő és hatalmas halmokban áll a kaviár. Színes revük alkalmával a csinos és talán kissé számító énekes- és táncosnők fáradhatatlanul újra és újra a színpadra lépnek, hogy szórakoztassák a törvény elől megbújó vendégeiket. És ott van az örökké zsúfolt kaszinó! A kockaasztalok mellett vagy épp kártyaasztaloknál ülve, fekete kalapban, szivarral a kezükben, oldalukon drága szőrmebundába burkolt, drágakövekkel díszített csinos kísérőikkel állnak ők: a gengszterek.

Kétségtelen, a szesztilalom bevezetésével az alvilág legendás korszaka kezdődött az 1920-as évek Amerikájában. Al Capone bandájának világában elengedhetetlen a fényűzés, de nem ritkák a brutális leszámolások és kegyetlen farkastörvények uralkodnak Chicago utcáin. A bandaháborúkba a rendőrség nem mer beleszólni, korrupt és elnéző „ az olasz bandával” szemben, hol a jutalom hol az erőszak hatására, általában „sosem veszik észre” az alkoholt a poharakban.

A kor híres/hírhedt idézete: „Nem mi választottuk a gengszteréletet, a gengszterélet választott minket!” Nem vitatható, hogy az első világháború borzalmai és a rengeteg halál után, az emberek az ÉLET felé fordultak. A nők a háború alatt rájöttek mennyire erősek: a férfiak nélkül is. Sokkal szabadabb, bohémabb világ kezdődött, divat lett fiatalnak lenni, általános lett a nyomdafestéket nem tűrő káromkodás, a folyamatos dohányzás és a „titkos” alkoholfogyasztás. Az emberek rájöttek milyen rövid az élet és ÉLNI AKARTAK. Al Capone alvilági tevékenységét főképp három pillérre, a szeszcsempészetre, szerencsejátékra és a prostitúcióra építette ki. Készséggel kiszolgálta a kor társadalmának „bűnös igényeit”.

Darabunkban egy hét múlva megmutatjuk nektek az 1920-as évek könnyed, játékos Chicago- jának mesés világát, de betekintést adunk az e mellett élő súlyos, véres világba is előadásunkon. Várunk titeket sok szeretettel, hamisíthatatlan 20-as évekbeli hangulattal!

Már 3 nap sincs hátra az előadás kezdetéig

Mi már nagyon várjuk. :)

Felújított verzió lévén sok új jelenet került a darabba, így azoknak is érdemes eljönnie, akik pár évvel ezelőtt már látták. Beleraktunk egy easter egg-et is: kíváncsiak vagyunk, észreveszi-e valaki, hol utalunk egy korábbi, lecserélt jelenetre.
Hogy mi lett helyette, az maradjon meglepetés, kedden kiderül. ;)

5 nap múlva megkezdődik a "Nagy Szárazság" az Aula Magna színpadán.

Amerika a nemzeti szesztilalmi törvény (melyet beterjesztőjéről és legfőbb támogatójáról, Andrew J. Volstead képviselőről Volstead-törvénynek keresztelt a népnyelv) életbe lépésétől, 1920. január 16-ától számította a Nagy Szárazság korát. Az Egyesült Államok alkotmányának 18. módosításáról - amely a szeszes italok (vagyis minden 0,5 százaléknál több alkoholt tartalmazó ital) gyártását, árusítását és szállítását is tiltotta - hamar kiderült, hogy könnyen ki is játszható. A törvény ugyanis csak az árusítást bűntette, a fogyasztást nem. Amerika-szerte szinte napokon belül megkezdődött a szeszcsempészet, majd az illegális sörfőzdék, lepárlók, tiltott italmérések és szórakozóhelyek működése, valamint az ezekkel összefonódó prostitúció, szerencsejáték, erőszak és a korrupció terjedése. A gengszterizmus új korszaka volt ez, melyet a közhatalommal való nyílt „összejátszás” és az érdekszférák ütközése miatti véres bandaháborúk egyformán jellemeztek. „Abból húzok hasznot, hogy kielégítek egy igényt. Ha ez törvényszegés, a vevőim ugyanolyan bűnösök, mint én... A mi amerikai rendszerünk mindenkinek megadja a nagy lehetőséget, csak jó erősen meg kell ragadni, és minél többet kihozni belőle” - jelentette ki Amerika fogalommá lett s mindig szívesen nyilatkozó gengszterfőnöke, Alphonse (Al) Capone. A terepet a korszak kutatói szerint egyértelműen az 1920-ban bevezetett alkoholtilalom teremtette meg, új bűnözőtípusokat és generációkat szabadítva a társadalomra. Az új lehetőség immár nemcsak a bűnözés céljait, hanem eszköztárát is átalakította. A bűnözők bevételei ezekben az években ugrásszerűen növekedtek, ami a kutatók szerint a korrupció új fejezetét - a bűn politikai befolyásának intézményesülését - hozta.

A tilalom kijátszhatóságát remekül példázza ez a kép is, ahol a csinos flapperek nyilvánosan pózolnak csempészett italukkal.

A maffia

Már csak egy hét maradt hátra előadásunkig, ezért itt az ideje fokozni a gengszter-hangulatot. Alábbi ismertetőnkben egy kis ízelítőt kívánunk nyújtani a maffia fogalmával és történetével kapcsolatban.

A közhiedelemmel ellentétben maga a ’maffia’ szó egyáltalán nem olyan régen vált ismertté a nagyközönség előtt: mindössze 1865-ben jelent meg először hivatalos olasz ügyiratokban, noha természetesen a jelenség, melyet vele illettek már korábban is létezett.Egyesek a maffia szó eredetét a régi szicíliai mafiusu szóra vezetik vissza, amely maga az arab mahjas (menedékhely) szóból ered. Az első bizonyítéka annak, hogy a maffia szót a láthatatlanul működő bűnszervezetekkel azonosítják Giuseppe Rizotto és Gaetano Mosca a palermói börtönben játszódó, bűnbandákról szóló I mafiusi di la Vicaria színdarabja volt. A bűnbandák és a mafiusi közötti összefüggést a cím hozta létre, mivel abban a korban a bűnbandák még viszonylag újdonságnak számítottak Olaszországban és Szicíliában. Ezek után nem meglepő, hogy maga a bűnözés e szervezett formája Olaszországból, elsősorban Szicíliából származik, és eredete egészen a középkorig nyúlik vissza amikor szerint a Maffia az elnyomás, a római és észak-olasz fennhatóság, és a külső invázió ellen lázadók csoportja volt, a XIX. századra azonban a maffia már gyűjtőfogalomként az egymással is rivalizáló bandákat jelentette, amelynek tagjai beszivárogtak a helyi majd a regionális politikai életbe is. Ezt az alvilági közösséget nevezték Cosa Nostrának, jelentése: „a mi dolgunk”, esetleg "a mi ügyünk".
A maffia tevékenysége az illegális vállalkozásokkal és kereskedelemmel állt összefüggésben pl. fegyver-, kábítószer-, cigaretta-, szervkereskedelem, prostitúció,pénzhamisítás, tiltott szerencsejátékok, rablás, zsarolás, korrupció…
A fasiszta uralom idején kezdődött meg a maffia üldözése, ekkor a szervezet több tagja külföldre menekült, többnyire az USA-ba, ahol rövid idő alatt a legnagyobb alvilági befolyásra tettek szert (ők voltak a híres „Öt Család” a Bonanno, a Profaci, a Gambino, a Genovese, és a Lucchese). Természetesen az amerikai olasz maffiába kezdetben csak szicíliai származású emberek tartozhattak, olyanok akiknek felmenőik szicíliaiak voltak, így a Cosa Nostra a maffia kivándorlásától kezdve amerikaivá is vált. Az Öt család bár ugyanannak a láthatatlan világnak a részei és irányítói, egymással gyakran háborúztak egyeduralmuk megszilárdításának érdekében, nem ritkán véres leszámolásokra került sor, ezért a legtöbb maffiavezér nem tudott éveken át stabil vezetői posztot betölteni, és csak kevesen haltak közülük természetes halált. Egyike a kevés ilyen szerencsés alvilági főnöknek Johnny Torrio, akinek belső köreibe tartozott maga Al Capone is. Meglátva benne a tehetséges, leleményes és törtető ifjút, Torrio visszavonulása után az akkor még csak 26 éves Al Capone kezébe tette ezer főből álló bandáját és háromszázezer dollárnyi forgalmú illegális kereskedelmét és csempészetét, ezzel alapozva meg a később hírhedtté vált „Sebhelyesarcú” alvilági karrierjét.

Kulisszatitok: a Perjátszó Körös lányok a csinos ruhák és elegáns kiegészítők miatt már alig várják, hogy 9 nap múlva magukra ölthessék a Capone perjáték jelmezeit.:)

Az első világháború alatti és az azt követő időszakban gyökeres változáson ment át a női mintakép. A nők addigi konzervatív, szigorúan szabályozott társadalmi funkciója (amely nagyjából kimerült a dekorációs- és anyai szerepben) nagymértékben feloldódott, a nők a fűzővel, krinolinnal és elöl-hátul kipárnázott, földig érő ruhákkal együtt megszabadultak az őket szűk keretek közé szorító társadalmi szabályok és elvárások képzeletbeli fűzőjétől is. A modern kori divat kezdetét jelentette ez az évtized, a nők rövidebb szoknyát, sőt nadrágot kezdtek hordani , a férfiak pedig ugyancsak nyitottak az addigi formális öltözetek helyett a sportosabb ruhák irányába. A nagy nyitás persze nem egyik napról a másikra történt. Míg a húszas évek első felében kétkedve és fenntartással fogadták az újdonságokat, csupán néhány év kellett ahhoz, hogy felpörögjön a gépezet. Virágzik a gazdaság és az ipar, az art deco, a jazz és a film noir fénykorában vagyunk. A modern nő ünnepli a felszabadulást: szembemegy minden addigi kötöttséggel, autót vezet, rövidre vágja a haját, sutba dobja a fűzőt és a legújabb divat szerint való kényelmes ruhákban jár. Olykor művészetekről és politikáról cseveg, sportol, moziba és csillogó partikra jár, ahol a módi a charleston, a foxtrott és persze a jazz minden mennyiségben. Amikor meg épp nem táncol, olyankor pezsgőzik és a legjobb képű urakkal flörtöl egymás után.
Ó, azok a húszas évek!

Charles Manson dala

A címe magyarra fordítva: "Az emberek azt mondják, nem vagyok jó" 

Charles Manson és Marilyn Manson rokonok?

Nem. Az énekes eredeti neve: Brian Hugh Warner. A felvett név Marilyn Monroe – színésznő és szexszimbólum – és Charles Manson sorozatgyilkos nevének párosítása. Az együtteséből több tagnak is hasonló neve van, pl.: Madonna Wayne Gacy, Ginger Fish, Zsa Zsa Speck, Gidget Gein, Olivia Newton-Bundy stb.

Ez történik, ha megkérdezik Charles Mansontól, ki is ő valójában...

Érdemes megnézni!

Linda Kasabian

Linda Kasabian, született Linda Darlene Drouin 1949-ben, a Manson-család korábbi tagja, koronatanú a Charles Manson és követői ellen folyó tárgyalásokon.

16 évesen megszökött otthonról. Megházasodott, elvált, majd feleségül ment az örmény származású Robert Kasabianhez, akitől megszületett első gyermeke. Házassága megromlott, így barátnője, Catherine „Gypsy” Share meghívására lányával a Spahn Ranchra költöztek Charles Manson köreibe. Hamarosan a család teljes értékű tagja lett, és ő vezette az autót a Tate-Labianca gyilkosságok helyszínére, ám elborzadva a látottaktól elmenekült a ranchról.
Kasabian önként feladta magát a rendőrségen, miután körözést adtak ki ellene és a család többi tagja után, Vincent Bugliosi, helyettes államügyész pedig büntetlenséget ajánlott vallomásáért cserébe. Habár a tárgyalások több mint 9 hónapig tartottak számos tanú vallomásával, Linda Kasabian vallomása vezetett leginkább Charles Manson és lányok elítéléséhez.

fun fact: Tőle eredezteti nevét a népszerű brit rockbanda, a Kasabian.

Leslie van Houten

A Manson családban mindenféle lány megfordult. Nemcsak kiközösített, magányos kamaszok kerültek oda, mint Patricia Krenwinkel, de gimnáziumi bálkirálynő is kést ragadott, ha Manson azt kívánta...

Leslie 1949. augusztus 23-án született Californiában. Középosztálybeli családban nevelkedett. Fiatalkorában kimondottan népszerű és sportos volt. Azonban miután 14 éves korában végig kellett néznie a szülei válását, elkezdett kísérletezni a különböző gyógyszerekkel, amit a marihuána, hasis és LSD fogyasztás követett.
Nem sokkal ez után az akkori barátjával megszöktek otthonról, és San Francisco Haight-Ashbury szomszédságába költöztek, amit az ellenkultúra középpontjának tartottak akkoriban.
Van Houten 1968 nyarán találkozott Catherine „Gypsy” Share-rel és Bobby Beausoleil-lel, majd elkezdett velük utazgatni. Az utazás közben Share mesélt Leslie-nek egy Bizonyos Charles-ról, aki számára amolyan „krisztusi-figura”, és akinek „válaszai vannak a kérdésekre”. Ezt követően szeptemberben Gypsy bemutatta Mansonnak, ami végül annyira meggyőzte a lányt, hogy három héttel később a Manson-családhoz költözött.
Azonban 1969-ben Manson békés hippi üzenetét felváltotta a forradalom és az erőszak. Leslie valósággal szentként gondolt Charlie-ra, így az sem zaklatta fel, amikor a férfi arra utasította 1969. augusztus 10-én, hogy Patricia Krenwinkel és Charles „Tex” Watson társaságában öljék meg a LaBianca házaspárt.
Még abban az évben elfogták és bíróság elé vitték. Többrendbeli emberölésért halálra ítélték, azonban az ítéletet 1972-ben életfogytiglani szabadságvesztésre módosították, mivel idő közben California államban alkotmányellenessé nyilvánították a halálbüntetést.
Van Houten a börtönévek házasságot kötött Bill Cywinnel, akitől rövidesen el is vált, miután kiderült, hogy a férfi a szöktetését tervezi.
A gyilkosságokat megbánta, és jogosnak érzi a büntetését, azonban minden adandó alkalommal szabadlábra helyezési kérelmet nyújt be – amit eddig mindannyiszor elutasítottak.

Susan Atkins "Sadie"

Susan Észak-Kaliforniában nőtt fel két testvérével és alkoholista szüleivel. Ismerősei csendes, öntudatos lánynak írták le,aki tagja volt az iskolai - és templomi kórusnak. 15 éves volt, amikor édesanyja elhunyt rákban. Innentől kezdve élete zaklatott, különböző rokonokhoz kerül.

1967-ben táncosnőként dolgozik San Francisco-ban. Itt találkozik Charles Mansonnal, akibe első látásra beleszeret. A férfi kérésére csatlakozik a növekvő Manson családhoz, akik San Fernando-völgyben, Dél-Kaliforniában telepednek le. 1968-ban Susan életet ad közös gyermeküknek, Bruce-nak.

A Manson által Sadie Mae Glutz-nak elkeresztelt, akkor 21 éves lány, a család által 1969-ben elkövetett 9 gyilkosság közül, 8-ban vett részt. Ő felel Roman Polanski akkori felesége, Sharon Tate, 8 és fél hónapos terhes színésznő haláláért. A kaliforniai büntetés-végrehajtási rendszer leghosszabb ideig fogva tartott női rabja, 1969-től 2009-es haláláig.

A börtönben eltöltött évei alatt mélyen vallásos lett, könyvet is írt ,,Child of Satan, Child of God" címmel.

Patricia Krenwinkel

Patricia 1947. december 3-án született , Kaliforniában. Gyerekként és tinédzser korában önbizalomhiánnyal küzdött, részben túlsúlya, részben egy betegség miatt, ami túlzott szőrösödést okozott. Sose érezte magát vonzónak. A szülei 17 éves korában elváltak és Pat az anyjával Alabamába költözött, ahol katolikus egyetemre járt. Ám az első szemeszter után visszatért Kaliforniába és összeköltözött mostohatestvérével, a heroinfüggő Charlene-nel. 20 éves korában találkozott Charles Mansonnal, Mary Brunnerrel, és Lynette Fromme-mal, akik Charlene-nél jártak látogatóban. Manson rögtön kiszúrta magának, valószínűleg mert alacsony önbizalma miatt sebezhetőnek és manipulálhatónak tartotta. Még aznap éjjel lefektette, és azt mondta neki, gyönyörűnek találja. Patnél ez telibe talált, végre megkapta, amire mindig is vágyott, így mikor Manson felajánlotta, hogy csatlakozzon hozzájuk, azonnal velük tartott.

Patricia mindvégig a Mansonhoz leginkább ragaszkodó nők közé tartozott, egészen 1969-es bebörtönzéséig a legbelsőbb kör tagja volt. Csendes személyiség volt, sok időt töltött a „család” gyermekeinek gondozásával. Manson vízióit lelkesen hallgatta, sose kételkedett bennük, és sose rémítette meg a bűnözés. Ezért választotta ki Manson őt is a Helter Skelter beindításához. Patricia részt vett mind a Tate-, mind a LaBianca gyolkosságban.
A farmon tartott razzia után Manson elküldte Alabamába az anyjához, de ott letartóztatták, és kiadták Kaliforniának, hogy Charles Mansonnal, Susan Atkinsszel és Leslie Van Houtennel együtt álljon a bíróság elé hét rendbeli emberölésért és egy rendbeli emberölés előkészületéért. Halálra ítélték, amit a halálbüntetés eltörlése miatt életfogytiglani szabadságvesztésre cseréltek.
Ahogy börtönbe került, elszeparálta magát Mansontól, és az összes „családtag” közül ő tűnt a legbűnbánóbbnak. Börtönévei alatt kiváló magaviseletet tanúsított, diplomát szerzett, és aktívan részt vett a börtön droggal és alkohollal kapcsolatos segélyprogramjaiban, ám feltételes szabadság iránti kérelmét 13 alkalommal elutasították. Atkins halála óta ő a leghosszabb ideig börtönben lévő nő Kaliforniában.

Charles „Tex” Watson

Tex a „Manson család” egyik központi tagja, Manson jobbkeze, színötös tanulóból vált hidegvérű gyilkossá. A Tate- és LaBianca gyilkosságokat is egyaránt ő vezette, minden egyes áldozat megölésében részt vett.

1945. december 2-án, Texasban született, innen a becenév. A gimnáziumban éltanuló és kiváló atléta volt, gyermekkora során részt vett a helyi metodista templom életében. Az egyetemen belépett egy diákszövetségbe, és a második félévben a tanulást felváltotta az alkohol és a szex. Egy Los Angeles-i út során csöppent a pszichedelikus anyagok világába, marihuána és LSD terjesztésért többször letartóztatták. A szabadságot üldözve 1967-ben oda is költözött, az egyenruhát hippi öltözetre, az alkoholt fűre cserélte. A szülei hiába kérték, hogy menjen haza és fejezze be az egyetemet, ő sokkal jobban érezte magát „főállású” hippiként. Ez idő alatt találkozott Charles Mansonnal. 

Mivel a házat, ahol akkor meghúzta magát később el kellett hagynia, nem volt hol laknia. Manson tanyájára ment, és bár nem fogadták be könnyen, egy idő után megszállottá vált, és a kolóniába költözött. A család legbelsőbb körébe kerülve, Manson megbízta Susan Atkins, Patricia Krenwinkel, és Linda Kasabian vezetésével és a gyilkosságok elkövetésével. Részt vett egy „családtag” megölésében is, akit Manson besúgónak vélt.1969-ben elhagyta a farmot és hazatért. Újra összejött egy régi barátnőjével és minimálisra szorította drogfogyasztását. Ám új élete rövid ideig tartott, November 30-án letartóztatták 7 rendbeli emberölés gyanújával. 1971. október 12-én halálra ítélték, ám a végrehajtást megúszta, mivel Kaliforniában pont eltörölték a halálbüntetést.Jelenleg is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Felszentelt lelkész, házas és négy gyermek apja. Áldozatai iránt bűntudatot érez, de úgy tartja, Isten megbocsátott neki. Folyamatosan harcol feltételes szabadságáért, ám kérelmét eddig 13 alkalommal elutasították.

Catherine Share „Gypsy”

Catherine Share, az egyik „manson lány” Párizsban született 1942. december 10. –én, élettörténete cseppet sem mondható mindennapinak…

A kis Catherine szülei a második világháború alatt öngyilkosságot követtek el, amikor a kislány csupán kétéves volt. Édesapja még halála előtt egy francia ügyvéd segítségével szerencsésen kimenekítette őt Európából és egy szerető amerikai család örökbe fogadta. Gyermekkora egészen addig gondtalannak mondható, amíg szeretett nevelőanyjánál nem diagnosztizáltak rákot, amely okán a nő végül az öngyilkosságba menekült. Gypsy ekkor 16 éves volt. A tragédia után évekig gondoskodott világtalan nevelőapjáról.

Catherine Share egy pornófilm forgatásán megismert fiatal zenészen, Bobby Beausoleil-in keresztül került kapcsolatba Charles Manson-nal. A „Gypsy” becenevet is a Manson- család tagjaitól kapta, miután csatlakozott a kommunához. Később több lányt „toborzott” a farmra, neki köszönhetően került kapcsolatba Manson például Linda Kasabian-nal, a későbbi koronatanúval és Leslie Van Houten-nel, a gyilkosságok egyik résztvevőjével. Bár Gypsy nem vett részt a Tate-LaBianca gyilkosságokban, a család egyik tagja, a később tanúként megidézett Barbara Hoyt ellen pár társával gyilkossági kísérletet követett el egy LSD-s hamburger segítségével. Erre a lépésre azért volt szükség, hogy a hölgy ne tudjon Mr. Manson ellen vallani.

Gypsy a többi "Manson-lányhoz" hasonlóan fanatikusan rajongott Charles Manson-ért, olyan mértékben, hogy a férfi letartóztatása után több szimpatizánssal tervbe vették egy 747 Jumbo Jet repülőgép eltérítését. Tervük szerint minden órában addig folyt volna az öldöklés, amíg a Mansont és a fogvatartott mason lányokat börtönükből ki nem engedik.

Napjainkban, 72 évesen mintaszerű családi életet él és könyvet ír vad fiatalságáról.

Helter Skelter

A képen egy ún. "Helter Skelter" látható. Ez egy elterjedt játék az angliai vidámparkokban; a kiállítótorony-szerű építmény belsejében található lépcsőn lehet felmenni a tetejére, ahonnan csúszdán juthat le az ember.
A Beatles-t is megihlette a játék, így írtak róla egy dalt, nem is sejtve, hogy ezzel egy ördögi eszmerendszernek adtak nevet.
Charles Manson ugyanis így nevezte a Beatles dalaiból és a Jelenések könyvéből összeeszkábált ideológiáját. A Beatles White Album című korongjáról (melyen az említett Helter Skelter című szám is helyet kapott) válogatott dalszövegekkel és bibliai idézetekkel bebizonyította híveinek, hogy a Beatles az apokalipszis négy lovasa, hogy ő maga Jézus Krisztus, és hogy világméretű háború kirobbantása a feladatuk.

Néhány megrendítő kép Charles Manson peréhez

Mansonék leghíresebb áldozata, Sharon Tate, pár nappal a gyilkosság előtt. 8 és fél hónapos terhes volt Roman Polanskival közös gyermekével.

Manson szimpatizánsai

Az egyik gyilkosság helyszíne

A gyilkosságok elkövetői, Susan "Sadie" Atkins, Patricia Krenwinkel és Leslie Van Houten a tárgyalások alatt. Tudták, hogy valószínűleg halálbüntetés vár rájuk.

"Én vagyok az Ördög és azért vagyok itt, hogy az Ördög dolgát intézzem." - mondta Charles "Tex" Watson az áldozatainak az első gyilkosságnál, amit a Manson család elkövetett.