Anglia újdonsült
királynőjének kegyeiért fél Európa hercegei versengtek. Bár Erzsébet elvárta,
hogy „szűz királynőként” emlegessék, az uralkodónak voltak kegyencei és
szeretői. Ő azonban nem titkolta, hogy szíve választottja Robert Dudley,
Leicester grófja volt. Dudley apját és nagyapját is kivégezték árulás miatt, őt
magát szintén halálraítélték és a londoni Towerbe zárták, ahol együtt
raboskodott gyermekkori barátjával, a fogságban tartott Erzsébettel.
Dudley kegyelmet
kapott és 1558. november 17-én I. Erzsébet koronázásán rámosolygott a
szerencse. A királynő első dolga volt, hogy királyi istállómesterré nevezze ki,
továbbá számos királynői kegyben részesítette. A magas, jóképű, sötétbőrű
Dudley-t a vele nem rokonszenvezők csak úgy emlegették: „a cigány.”
A királynőhöz
fűződő belsőséges viszonya és szoros, egyesek szerint szerelmi, kapcsolatuk sok
pletykára adott okot. A spanyol nagykövet azt írta egyik levelében: a királynő
oly mértékben kegyeibe fogadta Dudleyt, hogy többé-kevésbé azt teszi, amit
akar; „mi több, úgy mondják, Őfelsége rendszeresen meglátogatja Dudleyt a
szobájában éjjel és nappal.” tette hozzá. A királynői lakosztályba bejáratos
Dudley ügyesen használta ki befolyását, sokan nem nézték jó szemmel, hogy
szinte királyként viselkedett, az udvari eseményeken afféle királyi hitvesként
jelent meg.
Egyesek szerint
Robert Dudleytól született egy fia, Arthur Dudley, aki néha felbukkant az
udvarban. Arra is születtek magyarázatok miként tudta a királynő eltitkolni
állítólagos terhességét, azonban a legtöbb szerző osztja azt a hipotézist,
amely magától Erzsébettől származik, miszerint a Szűz Királynő valóban szűz
volt, a szó legszorosabb értelmében.
Erzsébet és Dudley
egybekelésének legfőbb akadálya a jó megjelenésű fiatal lord első házassága
volt. Közvetlenül a 17. születésnapja előtt nőül vette Amy Robsartot, egy
vidéki földbirtokos egyetlen gyermekét. Dudley akit vonzott az udvari élet,
hosszabb – rövidebb időre újra és újra magára hagyta feleségét, akitől gyermeke
nem született.
1560-ban Amy
Robsart rejtélyes körülmények között a nyakát törte. Rossz nyelvek nyomban
beszélni kezdték, hogy Dudleynak köze van felesége halálához. Erzsébet
vetélytársa, Stuart Mária mások füle hallatára mondta egyszer: „Anglia
királynője a lovászmesterével akarja összeadatni magát, aki a frigy érdekében
megölte a feleségét!”
Robert Dudleyt
végül fölmentették felesége meggyilkolásának vádja alól. A történelemkönyvek
többsége nem marasztalja el Dudleyt, ugyanis felesége köztudomásúlag mellrákban
szenvedett, amely kései szakaszában a daganat átterjedhet a gerincre,
meggyengítve azt.
A
királynő végül a házasságon kívüli kapcsolatot választotta. Pár év múltán
kinevezte Dudleyt Leicester grófjává, de amikor a férfi az udvarban nagyobb
hatalomra tört, keményen megrótta érte, mondván: „Úrnőből elég itt egy, úrra
pedig semmi szükség.” Dudley még három évtizedig szolgálta hűségesen a
királynőt, s kétszer is megházasodott. 1588. szeptember 4-én az Oxford közeli
Cornburyben váratlanul meghalt. Erzsébet gyászában napokra bezárkózott
szobájába, a gróftól kapott utolsó levelet 15 évvel későbbi halála napjáig az
ágya melletti ládikában őrizte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése