Ki is volt Mailáth György? 7 tény az utolsó országbíróról

1.      Mailáth György régi nemesi családból származott, akiktől nem állt távol a jogászi hivatás. Nagyapja, és apja is a korabeli magyar állam legfontosabb bírói hivatalainak egyikét töltötte be, így nem is volt kérdés, hogy ő maga is a jogi pályát választja.

Forrás: Wikipédia

2.      Személyes kvalitásai miatt az 1800-as évek elején országgyűlési követté választották. Baranya vármegye konzervatív érzelmű nemességének érdekeit hathatósan képviselte a reformkor országgyűlésein. Az 1843-44-es években követként vett részt az események formálásában, a fontolva haladó konzervatívok táborát erősítve. Támogatta a nemesi adómentesség megszűnését, nemzetiségi kérdésben mérsékelt álláspontot képviselt. 1848-ban a főrendi ház (a korabeli parlament felsőháza) elnökévé választották.

3.      A szabadságharc bukása után a konzervatív politikai tábor egyik vezető alakjaként a Béccsel való megegyezést sürgette. A birodalmi egység gondolatát képviselte, az 1848 előtti állapotokra kívánt visszatérni, vagyis „Magyarország ezeréves alkotmányfejlődésének útjára”, a Pragmatica Sanctio alapján. Folyamatosan közvetített az udvari elit, valamint Deák és köre között, így 1865-ben Deák Ferenc is személyesen meglátogatta. Az 1866-ban összeülő kiegyezési tárgyalások egyik résztvevője volt, majd a kiegyezés utáni Főrendiház első elnöke lett.

4.      1867-ben országbíróvá nevezték ki. Mailáth nem kívánta az igazságügyi miniszternek letenni országbírói esküjét, hanem kieszközölte, hogy a miniszterelnöknek, Andrássynak tehesse meg. Ez egyfajta szimbolikus aktus volt, hiszen nézete szerint a bírói hatalom képviselőjének, a bírói hatalom függetlenségének jegyében teljesen el kell különülnie a végrehajtó hatalomtól.

5.      1877-ben az akkor nem olyan régóta hatalmon lévő Tisza-kormány hatalmi válságba került. Az ingadozó politikai helyzetben az uralkodó, Ferenc József kormányalakításra kérte fel az udvarhű főurat, Mailáth Györgyöt, ám mivel sem ő, sem a király többi jelöltje nem vállalták el a felkérést, kénytelen volt újra Tiszát megbízni a kormányalakítással.

6.      A kiegyezést követően lett országbíró és ezzel együtt a felsőház elnöke. 1869-ben nevezték ki az akkori Kúria semmítőszékének elnökévé. 1882-től a legfelsőbb bírósági reform után az új, egyesített Magyar Királyi Kúria első elnöke, a magyar igazságszolgáltatás szakmai vezetője.

7.      Az utolsó országbíró 1883. március 29-én, éjjel a Budai Várnegyedben lévő lakásán rablógyilkosság áldozata lett. A március 30-án végzett boncolás megállapította, hogy halálát fulladás okozta. Holttesten 32 külsérelmi nyomot találtak, de komoly belső sebesüléseket is szenvedett, amiből arra következtettek, hogy erősen védekezett.

Vajon ki okozta XX. századi magyar történelem e jelentős alakjának halálát? Mik voltak az indítékok? Hogyan történt a gyilkosság, ami ez egész korabeli nyilvánosságot felbolygatta? Megtudod, ha eljössz az előadásunkra!

Molnár János