Francia forradalom a Madame Tussauds-ban

A Madame Tussauds Múzeum "rövid összefoglalója" a francia forradalomról. Jobb szélen Marie Antoinette.

A guillotine

Ha már ennyit hallottunk róla, ismerkedjünk meg kicsit a francia forradalom egyik főszereplőjével... a GUILLOTINE-nal!

Bár névadója Guillotin francia doktor volt, nem ő találta fel, csupán javasolta a Nemzetgyűlésnek használatát. (Ezen kívül nem is használták akkoriban a doktor nevét a gép megjelölésére, ezt csak az utókor ragasztotta rá a nyaktilóra.) Állítólag már az ókorban is használtak hasonló elven működő gépezetet, a középkori alkalmazásáról pedig források is tanúskodnak, bár tény és való, hogy legnagyobb karriert a francia forradalom időszakában futott be.

Az első francia guillotine a történet szerint egy német zongorakészítő keze munkája volt.
A zongorakészító nem is gondolhatta, milyen nagy hatása lesz munkájának: a forradalom alatt 2625 ember életét oltotta ki. Kik végezték így? XVI. Lajos, Marie Antoinette, Charlotte Corday, Robespierre, Hébert, és persze Danon. Utoljára 1977-ben(!) sújtott le guillotine Franciaországban, így nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Guillotine doktor hagyományt teremtett ötletével.

A bárd tömege 40 kg volt, indulómagassága pedig 4 méter. Az elítéltet egy deszkára fektették és erősen megkötötték, fejét pedig egy kis bevágásba szorították, úgy hogy a leeső bárd az elítélt nyakát egyszerre és biztosan kettévágja. (Ennek ellenére elővigyázatosságból lenyírták a halálraítéltek haját, mielőtt a mai Concorde térre szállították volna őket, ahol a nyaktilót felállították.) Azt mondják, a halálraítéltek, miután fejüket a vágatba erősítették, megőrültek utolsó pillanataikra, hiszen az előttük fekvő kosárban láthatták "elődjeik" levágott fejét... (Hogy ezt vajon ki terjesztette el?! :) )

Érdekesség, hogy gyakran női "becenevet" kaptak: Skócia nyaktilója "Hajadon" néven futott, a mi történetünk "sztárja" pedig "Az özvegy"-ként szerepelt a francia zsargonban. Ebből mindenki következtessen arra, amire akar...

...ne feledjétek:

Szerdán lecsap a bárd!

Perjátszó Kör az ELTE-ÁJK nyíltnapján

2013. február 1-én megrendezésre került az ELTE-ÁJK nyílt napja, melyen a Perjátszó Kör is részt vett. Az aulában lehetőséget kaptunk, hogy az egyetem többi szervezetével együtt bemutatkozhassunk, valamint a nyílt nap egyik érdekességeképp nagy sikerrel bemutattunk egy részletet Az Al Capone akta c. darabunkból.  

Sok érdeklődővel beszélgettünk, s az előadás során rengetegen néztetek meg minket - reméljük, ősszel minél többeteket üdvözölhetünk a jogi kar gólyáiként, és még inkább, a Perjátszó Kör jelentkezőiként! :)

A Perjátszó Kör standja az ELTE-ÁJK nyílt napján

A szereplők csoportképe

XVI. Lajos halálos ítélete

Az előadás során nemcsak Marie-Antoinette életével, de férjével, XVI. Lajossal is megismerkedhettek. Nemcsak életükben, halálukban is osztoztak: mindkettejükkel a guillotine lecsapó bárdja végzett.

Amikor a félreállított Lajos ellen felhozható vádakat kerestek, vizsgálódásuk eredményeképp annyit tudtak felróni az egykori uralkodónak, hogy az alamizsnával látta el egykori alkalmazottjait, s hogy pénze egy részét külföldön fektette be.

Ekkoriban tette meg Saint-Just (akit később szintén nyaktiló által végeztek ki) a döntő lépést az igazságszolgáltatás politizálódása felé, azaz az igazságszolgáltatásban többé nem volt szükség a bűnösség vagy ártatlanság megvizsgálására, hiszen az már a politikai "bűnözők" eltüntetésére szolgált. (Egyébként Saint-Just szerint az, hogy valaki uralkodik, önmagában bűn volt.)

Így esett, hogy a Konvent szavazása alapján, 1793. január 21-én végrehajtották a Capet Lajos elleni halálos ítéletet.

Marie Antoinette október 16-án követte férjét a másvilágra.